A ScienceDaily beszámolója szerint a nanostruktúra a tumorok savas kémhatását és magas hidrogén‑peroxid szintjét használja ki, és „nem egy, hanem két intenzív kémiai reakciót indít el, amik sejtkárosító oxigénmolekulákkal árasztják el a daganatot” .

Ez a kettős oxidatív támadás olyan mértékű stresszt okoz a ráksejtekben, amit már nem képesek túlélni – miközben az egészséges szövetek érintetlenek maradnak.

Hogyan működik ez az új nanoterápia?

A kutatást vezető Oleh Taratula szerint a jelenlegi chemodinamikus terápiák (CDT) hatékonyságát az korlátozza, hogy „vagy hidroxilgyököket, vagy szinglet oxigént képesek előállítani, de nem mindkettőt, és gyakran nincs elég katalitikus aktivitásuk a tartós reaktív oxigéntermeléshez” .

Az új vasalapú MOF‑struktúra (metal‑organic framework) azonban egyszerre generálja mindkét típusú reaktív oxigénfajtát, így sokkal erőteljesebb sejtpusztító hatást fejt ki.

A módszer lényege:

• A tumor savas környezete aktiválja a nanomateriált
• A magas H₂O₂‑szint beindítja a hidroxilgyök‑képződést
• A MOF szerkezet szinglet oxigént is termel
• A kettős oxidatív támadás belülről rombolja le a ráksejteket

A kutatók többféle ráksejtvonalon tesztelték a nanomateriált, és azt találták, hogy az egészséges sejtekben alig okoz károsodást.

Teljes tumorregresszió egérmodellekben

A társszerző Olena Taratula így számolt be az eredményekről: „Amikor a nanoágensünket rendszeresen adagoltuk humán emlőráksejteket hordozó egereknek, hatékonyan felhalmozódott a tumorokban, erőteljesen termelte a reaktív oxigénfajokat, és teljesen felszámolta a rákot mellékhatások nélkül.”

A kutatók teljes tumorregressziót és hosszú távú kiújulásmentességet figyeltek meg, miközben az állatoknál nem jelentkezett szisztémás toxicitás . Ez különösen figyelemre méltó, mivel a legtöbb jelenlegi CDT‑alapú kezelés csak részleges tumorcsökkenést ér el.

Magyarországon például a daganatos betegségek továbbra is vezető haláloknak számítanak, és a terápiás lehetőségek – különösen az előrehaladott stádiumú tumorok esetében – korlátozottak. Egy olyan kezelés, amely:

• nem igényel sugárzást
• nem jár kemoterápiás mellékhatásokkal
• csak a ráksejteket támadja

óriási előrelépést jelenthetne a hazai onkológiai gyakorlatban is. A nanoterápiák ráadásul potenciálisan kombinálhatók más kezelésekkel, ami új terápiás protokollok kialakítását tenné lehetővé a magyar egészségügyben.

Mi következik most?

A kutatócsoport következő lépése az, hogy más daganattípusokon – például a rendkívül agresszív hasnyálmirigyrákon – is teszteljék a módszert.

A cél annak megállapítása, hogy a technológia széles körben alkalmazható‑e különböző tumorok ellen. A kutatás finanszírozását többek között az amerikai National Cancer Institute biztosította.