A New York-i Egyetem friss vizsgálata arra utal, hogy azok a nők, akik erősebben aggódnak az időskor egészségügyi következményei miatt, mérhetően gyorsabb sejtszintű öregedést mutatnak. A tanulmány első szerzője, Mariana Rodrigues: „Kutatásunk azt sugallja, hogy a szubjektív tapasztalatok objektív öregedési mutatókat befolyásolhatnak. Az öregedéssel kapcsolatos szorongás nem pusztán pszichológiai kérdés, hanem nyomot hagyhat a testen, valódi egészségügyi következményekkel.”

A vizsgálat több mint 700, a MIDUS kutatásban részt vevő nő adatait elemezte, akik arról számoltak be, mennyire tartanak attól, hogy kevésbé lesznek vonzóak, egészségügyi problémáik alakulnak ki, vagy túl idősek lesznek a gyermekvállaláshoz. A kutatók két epigenetikai „öregedésórát” alkalmaztak: a DunedinPACE mutatta a biológiai öregedés sebességét, míg a GrimAge2 az évek során felhalmozódott biológiai károsodást becsülte – írja a Science Daily.

Az eredmények szerint azok a nők, akik jobban féltek az egészségromlástól, gyorsabb epigenetikai öregedést mutattak. A kutatók hangsúlyozták, hogy a külső megjelenéssel vagy termékenységgel kapcsolatos aggodalmak nem mutattak ilyen erős összefüggést.

A nők különösen érintettek lehetnek

A tanulmány arra is rámutat, hogy a nők különösen érintettek lehetnek az öregedéssel kapcsolatos szorongásban. A társadalmi elvárások – például a fiatalság és a külső megjelenés hangsúlyozása –, valamint a termékenységgel kapcsolatos félelmek tovább növelhetik a stresszt. Rodrigues szerint „a középkorú nők gyakran több szerepben helytállnak, például idősödő szüleikről gondoskodnak. Ahogy látják szeretteik állapotának romlását, attól tarthatnak, hogy velük is ugyanez történik.”

A kutatók ugyanakkor óvatosságra intenek: a vizsgálat egyetlen időpontban rögzített adatokat elemez, így nem bizonyítja ok-okozati összefüggést. A szorongással együtt járó viselkedések – például a dohányzás vagy az alkoholfogyasztás – szintén hozzájárulhatnak a gyorsabb biológiai öregedéshez.

Amikor ezeket a tényezőket figyelembe vették, az összefüggés gyengült, és statisztikailag már nem volt szignifikáns. A kutatás vezetője, Adolfo Cuevas így fogalmazott: „Kutatásunk az öregedéssel kapcsolatos szorongást olyan mérhető és módosítható pszichológiai tényezőként azonosítja, amely alakíthatja az öregedés biológiáját.”

A tanulmány üzenete egyértelmű: a mentális és fizikai egészség szorosan összefügg, még akkor is, ha a hétköznapokban külön kezeljük őket. Rodrigues szerint „az öregedés univerzális tapasztalat. El kell kezdenünk arról beszélni, hogyan kezeljük társadalmi normáinkkal, struktúráinkkal és kapcsolatainkkal az öregedés kihívásait.”