Az elnök szerint az iráni vezetés nemcsak a térségben jelent veszélyt, hanem olyan fegyverrendszereken is dolgozik, amik idővel az Egyesült Államokat is elérhetik. „Ezek szörnyű emberek” – fogalmazott Trump a teheráni rezsimről. „Már kifejlesztettek olyan rakétákat, amik fenyegetik Európát és a külföldi bázisainkat, és olyan rakéták építésén dolgoznak, amelyek hamarosan elérik az Egyesült Államokat.”

Az elnök arról is beszélt, hogy a tavaly júniusi amerikai légicsapások ellenére – amelyek három kulcsfontosságú iráni nukleáris létesítményt értek – az Iszlám Köztársaság újraindítaná atomprogramját. Szavai szerint Irán „elölről akarja kezdeni… és ebben a pillanatban ismét a baljós ambícióit követi”.

Trump ugyanakkor jelezte, a diplomáciai csatornák továbbra is nyitva állnak. „Tárgyalásokat folytatunk velük. Meg akarnak állapodni, de még nem hallottuk azokat a szent szavakat: ‘Soha nem lesz atomfegyverünk.’” A következő amerikai–iráni tárgyalási fordulót Genfben tervezik megtartani.

Irán komoly fenyegetést jelent

A New York Post beszámolója szerint az amerikai különmegbízott, Steve Witkoff február 21-én a Fox Newsnak azt mondta, Irán „valószínűleg egy hétre van attól, hogy ipari mennyiségű bombagyártásra alkalmas anyaggal rendelkezzen”.

Az elnök a belpolitikai helyzetről is súlyos állításokat tett. Beszédében arra hivatkozott, hogy a gazdasági nehézségek miatt kirobbant tiltakozások leverése során az iráni hatóságok tömegesen léptek fel a lakosság ellen. „Az elmúlt néhány hónapban a tüntetések során legalább – úgy tűnik – 32 ezer tüntetőt öltek meg a saját országukban, 32 ezer tüntetőt” – mondta.

A közösségi médiában valóban elterjedt a 32 ezres szám, ugyanakkor jelentős nyugati kormányzati vagy nemzetközi jogvédő szervezet nem erősítette meg. A Human Rights Activists News Agency becslése szerint mintegy 6500 halálos áldozat lehetett, és további 11 744 esetet még vizsgálnak.

Teherán egyelőre tagad

Teherán határozottan visszautasította az amerikai elnök állításait. Eszmail Baghai, az iráni külügyminisztérium szóvivője közölte: „Bármit is állítanak az Egyesült Államok részéről Irán nukleáris programjáról, ballisztikus rakétáiról és a januári zavargások áldozatainak számáról, az egyszerűen nagy hazugságok ismételgetése.” A szóvivő szerint Trump kijelentései egy „dezinformációs és félretájékoztatási kampány” részét képezik.

A beszéd előtt nem sokkal a Fehér Házban Marco Rubio külügyminiszter és John Ratcliffe CIA-igazgató tájékoztatta a kongresszusi vezetőket egy esetleges Irán elleni katonai fellépés lehetőségéről. Chuck Schumer szenátusi kisebbségi vezető ezt követően úgy nyilatkozott: „Ez komoly dolog, és a kormánynak meg kell indokolnia az amerikai népnek.”

A képviselőházi hírszerzési bizottság alelnöke, Jim Himes pedig így fogalmazott: „Nagyon aggódom. A közel-keleti háborúk nem végződnek jól sem az elnököknek, sem az országnak, és nem hallottunk egyetlen jó indokot sem arra, hogy miért most lenne itt az ideje egy újabb közel-keleti háborúnak.”

Irán újabb bombákat kaphat a nyakába

Trump január elején már azzal fenyegette meg Iránt, hogy bombázásra kerül sor, ha a hatóságok kivégzik a rendszerellenes tüntetőket. Egy tervezett csapást később felfüggesztettek, miután Teherán közölte, hogy 800 kivégzést töröltek. Azóta a tárgyalások középpontjában ismét az iráni nukleáris program áll, miközben az elnök két amerikai repülőgép-hordozó köteléket is a térségbe vezényelt.

Az amerikai elnök nyilvánosan támogatásáról biztosította az iráni rendszerváltás gondolatát is, ugyanakkor továbbra sem egyértelmű, hogy egy esetleges katonai akció célja a vezetés megbuktatása lenne-e, vagy csupán nyomásgyakorlásként szolgálna. A Fehér Háznak eközben cáfolnia kellett azokat az értesüléseket is, amik szerint a vezérkari főnök figyelmeztette volna Trumpot egy elhúzódó közel-keleti konfliktus kockázataira.