A Reuters beszámolója szerint a tragédia több mint 200 ember életét követelte, és a pontos áldozatszám még napokkal később sem volt egyértelmű. A bányát felügyelő, lázadók által kinevezett tartományi kormányzó szóvivője, Lumumba Kambere Muyisa úgy fogalmazott: „Több mint 200 ember volt az áldozata ennek a földcsuszamlásnak, köztük bányászok, gyerekek és piaci árusok. Néhány embert éppen időben sikerült kimenteni, de súlyos sérüléseket szenvedtek.” Hozzátette, körülbelül 20 sérültet kezelnek jelenleg egészségügyi intézményekben – írja az Al Jazeera.

A baleset szerdán történt, mintegy 60 kilométerre Gomától, Észak‑Kivu tartomány fővárosától. Muyisa szerint a tragédiát az esős évszak okozta instabil talaj váltotta ki: „Esős évszak van. A talaj törékeny. A föld egyszerűen megadta magát, miközben az áldozatok a mélyben dolgoztak.”

Nagyon nehézkes a mentés

A helyi hatóságok és a nemzetközi hírügynökségek beszámolói alapján a mentés rendkívül nehéz körülmények között zajlik. Eraston Bahati Musanga, az M23 lázadócsoport által kinevezett tartományi kormányzó az AFP‑nek azt mondta, „néhány holttestet már megtaláltak”, de pontos számot nem közölt, és arra utalt, hogy a halálos áldozatok száma jóval magasabb lehet. Egy névtelenséget kérő tanácsadó a Reutersnek megerősítette: a halottak száma meghaladja a 200 főt.

A helyszínen dolgozó kézműves bányászok szerint sokan még mindig a föld alatt rekedhettek. Franck Bolingo, aki a tragédia idején is a bányában tartózkodott, így nyilatkozott az AFP‑nek: „Esett az eső, aztán megindult a föld, és elsodorta az embereket. Néhányan élve lettek eltemetve, mások még mindig a járatokban rekedtek.”

A Rubaya‑bánya stratégiai jelentőségű, hiszen a coltanból kinyert tantál nélkülözhetetlen a modern elektronikai ipar számára: mobiltelefonok, számítógépek, repülőgép‑alkatrészek és gázturbinák gyártásához használják. A bányát 2024 óta az M23 lázadócsoport tartja ellenőrzése alatt, miután az elmúlt években többször is gazdát cserélt a kormányerők és különböző fegyveres csoportok között. Az ENSZ korábban azzal vádolta az M23‑at, hogy a Rubayából származó ásványokat felhasználva finanszírozza a lázadást – ezt a ruandai kormány tagadja.

B ár a Kongói Demokratikus Köztársaság hatalmas ásványkincsekkel rendelkezik, a lakosság több mint 70 százaléka napi 2,15 dollárnál kevesebből él. A bányákban dolgozók többsége kézi eszközökkel, rendkívül veszélyes körülmények között próbál megélhetést találni – gyakran mindössze néhány dollárért naponta.

A hatóságok és a segélyszervezetek folytatják a mentést, de a remény óráról órára fogy, miközben a világ figyelme ismét a kongói bányavidék embertelen körülményeire irányul.