A támadásról az amerikai kormány számolt be, amely szerint a pénteki csapás a Donald Trump vezette adminisztráció sorozatos műveleteinek legújabb állomása. A szeptember 2. óta tartó hadműveletek során legalább 36 hajót ért találat, és mintegy 125 ember vesztette életét.

A műveletetaz Egyesült Államok Déli Parancsnoksága irányította, ami Közép- és Dél-Amerika, valamint a Karib-térség katonai műveleteiért felel. A parancsnokság közölte, hogy a túlélő felkutatására értesítették az amerikai parti őrséget. „Január 23-án Pete Hegseth védelmi miniszter utasítására a Joint Task Force Southern Spear halálos kinetikus csapást mért egy kijelölt terrorszervezet által üzemeltetett hajóra.”

„A hírszerzés megerősítette, a hajó ismert kábítószer-csempész útvonalon haladt, és kábítószer-kereskedelmi műveletekben vett részt.”

Egyre több a halálos áldozat, egyre több a kérdés

A 2026-os év első ilyen támadása nem sokkal azután történt, hogy az Egyesült Államok január 3-án teljes körű katonai műveletet indított Venezuelában, melynek során letartóztatták Nicolás Madurót és feleségét, Cilia Florest. A pár jelenleg New Yorkban, szövetségi börtönben várja a kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos eljárást.

A támadások azonban egyre nagyobb nemzetközi felháborodást váltanak ki. Emberi jogi szervezetek és több ország vezetői szerint a hajók elleni csapások súlyos bűncselekményeknek minősülhetnek. A túlélők sorsa is komoly aggodalmakat kelt. Egy október 27-i támadás egyetlen túlélője eltűnt a hullámok között, és feltételezhetően meghalt. Egy másik, december 30-i esetben 8 túlélő a vízbe ugrott, mielőtt hajójukat másodszor is célba vették – őket sem találták meg – számolt be róla az Al Jazeera.

A legnagyobb botrányt azonban az váltotta ki, amikor a Washington Post kiderítette: a szeptember 2-i első csapás két túlélőjét egy második, célzott csapás ölte meg, miközben a roncsokba kapaszkodtak. A kétpárti amerikai törvényhozók ezt lehetséges bűncselekménynek nevezték, és követelik a támadásról készült videó nyilvánosságra hozatalát.

Jogilag is ingatag a műveletek alapja

A Trump-adminisztráció szerint a hajókon utazók kábítószer-kereskedők, ám erre eddig nem mutattak be bizonyítékot. Októberben olyan jelentések láttak napvilágot, hogy a Fehér Ház a Kongresszusnak azt írta: az Egyesült Államok fegyveres konfliktus állapotában van a drogcsempészekkel, akiket „unlawful combatants”-nek, azaz törvénytelen harcosoknak minősít.

A nemzetközi jog szerint azonban a kábítószer-kereskedelem bűncselekmény, nem pedig fegyveres agresszió.

Az ENSZ szakértői novemberben így fogalmaztak: „Ezek a támadások látszólag jogellenes kivégzések, amelyeket egy kormány rendelt el bírósági vagy jogi eljárás nélkül, megfosztva az érintetteket a tisztességes eljáráshoz való jogtól.”

Hozzátették, a bombázások sértik az önkényes életfosztást tiltó alapvető emberi jogi normákat, mivel nem önvédelemben történtek, és nem is olyan személyek ellen, akik közvetlen fenyegetést jelentettek volna.

A támadások áldozatait az USA soha nem azonosította nyilvánosan. Kolumbiából és Trinidad és Tobagóból több család is azt állítja, hogy szeretteik ártatlan halászok voltak, nem pedig drogcsempészek. Az első nemzetközi panaszt decemberben nyújtotta be Alejandro Carranza eltűnt halász családja az Inter-American Commission on Human Rights felé, kérve a bombázások leállítását és a kártérítést.