A vállalat azonban még mindig nem kezdte meg az Optimus robot értékesítését, miközben úgy tűnik, hogy a kínai cégek már 2026-ban tömeggyártásba léphetnek – köszönhetően annak, hogy Peking stratégiai prioritássá tette a technológiát.

Andreas Brauchle, a Horváth tanácsadócég partnere így fogalmazott: „Kína jelenleg az Egyesült Államok előtt jár a humanoid robotok korai kereskedelmi bevezetésében. Bár hosszú távon mindkét ország hasonló méretű piacot építhet ki, Kína ebben a kezdeti szakaszban gyorsabban skáláz.”

A humanoid robotok lényege, hogy emberi alakot és mozgást imitálnak, működésüket pedig mesterséges intelligencia és összetett hardver – például félvezetők – biztosítja. Támogatóik szerint a gyáraktól a vendéglátáson át egészen az otthonokig számos területen alkalmazhatók lesznek.

Peking stratégiai célponttá tette a robotikát

Az elmúlt években Kína a robotikát a technológiai fejlesztési tervének egyik központi elemévé emelte. Hosszú távú ellátási láncokat és tömeggyártási kapacitásokat épít, miközben a legfelsőbb vezetés – Hszi Csin-ping és a Központi Bizottság – az októberi ülésén a „15. ötéves terv” részeként külön kiemelte az úgynevezett „megtestesült mesterséges intelligenciát”, amely a robotikát és az önvezető járműveket is magában foglalja.

„Kína humanoid robotikai fejlesztéseit egyszerre hajtja a demográfiai nyomás kezelése, az új gazdasági növekedési horizont megnyitása és a globális versenyben betöltött szerepének erősítése.”

Csökkenő születésszám és dráguló munkaerő

A csökkenő születésszám és az idősödő társadalom miatt a munkaerő drágul, így a robotok egyre inkább megoldást jelentenek a munkaerőhiányra. Eközben az Egyesült Államokkal folytatott technológiai verseny új frontja is lehet a robotika: a Politico értesülései szerint Washington jövőre akár elnöki rendeletet is kiadhat a robotikai iparág felgyorsítására.

Az RBC Capital Markets elemzői szerint: „Kína lehet a humanoid robotok legfontosabb piaca.” Előrejelzésük szerint 2050-re a globális humanoid robotpiac értéke elérheti a 9 billió dollárt, amelyből Kína több mint 60%-ot képviselhet – írja a CBNC.

A legnagyobb kínai szereplők:

• Unitree Robotics
• IPO előtt áll, akár 7 milliárd dolláros értékeléssel.
• Legújabb modellje, a H2, tánctudásával hívta fel magára a figyelmet.

• UBTech Robotics
• Ipari és kereskedelmi humanoid robotokat gyárt.
• A Walker S2 modell képes önállóan akkumulátort cserélni, így napi 24 órában működhet.
• A hongkongi tőzsdén jegyzett cég idén 400 millió dollárt vont be, és 2026-ra 5000, 2027-re 10 000 humanoid robot gyártását tervezi.

AgiBot / Decemberben gördült le a gyártósorról az 5000. humanoid robotjuk. Xpeng Motors /Második generációs humanoid robotjuk, az Iron, jövőre lép tömeggyártásba.

Kína és az USA előnyei – két eltérő stratégia

Ethan Qi, a Counterpoint Research igazgatóhelyettese szerint: „A kínai ellátási lánc mélysége miatt a vállalatok jelentős költségelőnnyel fejleszthetnek és gyárthatnak robotokat más régiókhoz képest.”

Az UBTech például évente 20–30%-os költségcsökkenést vár. Az Egyesült Államok ezzel szemben az AI‑fejlesztésben és az autonóm rendszerekben erős. Eloot szerint az amerikai cégek a teljes ellátási lánc feletti kontrollra törekednek: „A meggyőződés az, hogy a teljes rendszer szoros tulajdonlása jobb teljesítményt, erősebb biztonsági garanciákat és védhető szellemi tulajdont eredményez.”

Brauchle úgy véli, hogy hosszú távon a két ország piaca kiegyenlítődik: „2040 után várható a tömeges háztartási elterjedés, és ekkorra mindkét ország hasonló méretű piacot érhet el.”

Jacqueline Du, a Goldman Sachs kutatási vezetője szerint: „Nagyon erős a függés az amerikai chipektől, például az Nvidia termékeitől.” Charlie Dai, a Forrester vezető elemzője pedig arra figyelmeztetett, hogy: „Ezek a kihívások lassítják a következő két évben a kereskedelmi bevezetést, és összehangolt innovációs, biztonsági és szabályozási kereteket igényelnek.”

A humanoid robotok egyik legnehezebb technológiai problémája az emberi kéz és ujjak mozgásának utánzása. „A legtöbb robotkéz messze elmarad a szükséges mozgásszabadságtól, ami drasztikusan korlátozza a felhasználási lehetőségeket.”

A legnagyobb akadály azonban továbbra is az ár: „A mai fejlett humanoid prototípusok ára 150 000 és 500 000 dollár között mozog. Ahhoz, hogy versenyezzenek az emberi munkaerővel, 20 000-50 000 dollár közé kell csökkenniük.”

A kínai Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság novemberben figyelmeztetett: „Buborék kialakulásának kockázata van a humanoid robotikai piacon.” „A gyártók sokszor olyan képességeket mutatnak be, amelyek valós ipari környezetben még nem reprodukálhatók. Ez a percepció és a valóság közötti rés növeli a befektetési buborék kockázatát. Egy piaci korrekció lassíthatja az innováció és a kereskedelmi bevezetés lendületét.”