Elmondása szerint szülei meddőségi problémák miatt döntöttek az örökbefogadás mellett, és így került hozzájuk. „A születési szüleim őket választották, hogy a szüleim legyenek” – írta, hozzátéve: „Az örökbefogadó anyám még a születési anyám kezét is fogta a szülésnél.”

Három évvel később azonban szülei váratlanul természetes úton gyermeket vállaltak, és a fiú szerint ettől kezdve mindig érezhető volt a különbség közte és húga között. „Mindig úgy éreztem, hogy a húgom az igazi kedvenc, az ő valódi gyerekük” – fogalmazott, kiemelve, hogy húga beceneveket kapott, több figyelmet és folyamatos dicséretet arról, mennyire hasonlít a szüleire.

A fiú szerint a rokonok is gyakran tettek fájdalmas megjegyzéseket: „Néhány unokatestvérem jó alaposan az orrom alá dörgölte, hogy a szüleimnek most már van igazi gyerekük, és ha vissza tudnának küldeni, megtennék.” Senki a felnőttek közül nem állította le ezeket a bántó szavakat.

Még ajándékból is kevesebbet kapott

A mindennapokban is érződött az egyenlőtlenség. „Nem kaptam öleléseket és puszikat, mint a húgom” – írta, hozzátéve, hogy ritkán töltött vele időt bármelyik szülő négyszemközt. Bár ajándékokat kapott, mindig „kevesebbet”, és amikor szóvá tette a különbségeket, szülei egyszerűen figyelmen kívül hagyták érzéseit.

A húga is gyakran ismételte a fájdalmas összehasonlításokat. „Azt mondta, bárcsak igazi testvére lenne, és nem egy hamis. Gyakran emlékeztetett rá, hogy az unokatestvéreink az ő igazi családja, nem az enyém.” A helyzet akkor vált igazán súlyossá, amikor a fiú véletlenül meghallotta szülei és nagynénje beszélgetését húga jövőjéről. Ekkor tudta meg, hogy húgának „hatalmas egyetemi alapja van”, miközben róla soha nem említettek hasonlót.

A felfedezés különösen megviselte, mivel közeledett az érettségi éve. Megpróbált kapcsolatba lépni születési szüleivel, de elutasították. „Nem akarnak kapcsolatot velem” – írta, hozzátéve, hogy örökbefogadó szülei csak annyit reagáltak: „Ezt vártuk”, és semmilyen vigaszt nem nyújtottak. Húga pedig kegyetlenül így fogalmazott: „Négy szülőd van, akik nem akarnak téged, szóval biztosan baj van veled.”

A People azt írja, két héttel a Reddit-poszt előtt szülei arra kérték, hogy a pályaválasztási tanácsadóval egyeztesse a főiskolai terveket, mert ők „elfoglaltak”. Ez megerősítette benne a gyanút, hogy a pénzügyekről van szó, ezért végül rákérdezett: van-e számára is egyetemi alap. A válasz azonban nem megnyugtató volt, hanem harag. „Megkérdezték, honnan tudok róla, és mérgesek lettek, amiért felhoztam a kérdést” – írta. Amikor azt firtatta, miért készültek fel az egyik gyerek jövőjére, a másikéra nem, szülei így reagáltak: „Ne tegyél fel olyan kérdéseket, amik nem tartoznak rád.”

A fiú szerint a hallgatás önmagában válasz volt. „Nem mondani semmit gyakorlatilag válasz, igaz?” A feszültség csak nőtt, húga pedig tovább gúnyolódott rajta, dicsekedve a saját alapjával. „100%-ban a te dolgod, hogy van-e egyetemi alapod, és az, hogy a szüleid azt mondják, nem tartozik rád, egyszerűen bizarr. Ez drasztikusan befolyásolhatja az életedet. Ők választottak téged, amikor megszülettél. Nem vonhatják vissza a szülői felelősséget csak azért, mert később lett egy másik gyerekük.” – írta egy hozzászóló.