A folyamatot ferroptózisnak nevezik, ami eredetileg a szervezet természetes mechanizmusa volt a túlzottan stresszes sejtek eltávolítására. A ráksejtek azonban idővel megtanulták blokkolni ezt a sejthalált, így képesek voltak tovább szaporodni még káros körülmények között is.

A Nature folyóiratban november 5‑én online megjelent tanulmány szerint egy kísérleti terápia, amely a ferroptózis‑szupresszor fehérje 1‑et (FSP1) célozza, egérmodellekben akár 80 százalékkal csökkentette a tüdőadenokarcinóma (LUAD) daganatainak méretét. A tüdőrák továbbra is a világ vezető daganatos haláloka, és a LUAD a nem dohányzók körében a leggyakoribb forma, az esetek mintegy 40 százalékát adva.

A tanulmány vezető szerzője, Thales Papagiannakopoulos, PhD, az NYU Grossman Orvostudományi Kar Patológiai Tanszékének docense. „Ez az első teszt egy olyan gyógyszerrel, amely blokkolja a ferroptózis gátlását, kiemeli a folyamat fontosságát a ráksejtek túlélésében, és megnyitja az utat egy új kezelési stratégia előtt.”

A ferroptózis akkor következik be, amikor a sejtekben megnő a vas szintje, és ez fokozza az úgynevezett reaktív oxigénmolekulák (ROS) termelődését. Kis mennyiségben ezek a molekulák segítik a sejtek közötti kommunikációt, túlzott mennyiségben azonban oxidatív stresszt okoznak, amely károsítja a fehérjéket, a DNS‑t és a sejtmembránokat. Ez a láncreakció végül sejthalálhoz vezet – írja a Science Daily

A kutatók genetikailag módosított egereket vizsgáltak, amelyek tüdőráksejtjeiből hiányzott az FSP1 gén. Ezekben az állatokban kisebb daganatok alakultak ki, mivel a sejtek fokozottan pusztultak el. Az icFSP1 nevű új gyógyszert is tesztelték, amely kifejezetten az FSP1 gátlására készült. Az eredmények szerint az icFSP1‑el kezelt egerek hosszabb ideig éltek, és daganataik hasonló mértékben zsugorodtak, mint azoknál, amelyeknél genetikailag kiiktatták az FSP1‑et.

A vizsgálat arra is rámutatott, hogy az FSP1 ígéretesebb célpont lehet, mint a korábban kutatott GPX4 fehérje, amely szintén gátolja a ferroptózist. Az FSP1 ugyanis aktívabban akadályozza a sejthalált a tüdőrákban, miközben kisebb szerepet játszik a normál sejtek működésében, ami kevesebb mellékhatást jelenthet. A kutatók azt is kimutatták, hogy a magas FSP1‑szint rosszabb túlélési arányokkal társult a LUAD‑ban szenvedő betegeknél.

A jövő irányai

A tanulmány társszerzője, Katherine Wu, MD/PhD hallgató így nyilatkozott: „Jövőbeli kutatásaink az FSP1‑gátlók optimalizálására és annak vizsgálatára összpontosítanak, hogyan lehet a ferroptózist más szolid tumorok, például a hasnyálmirigyrák kezelésében is hasznosítani. Célunk, hogy ezeket az eredményeket a laborból új klinikai terápiákba fordítsuk át a rákbetegek számára.”