A bejegyzés szerint az eseményt évek óta az alkalmazottak maguk szervezik, a vezetőség bevonása nélkül, és mindig jó hangulatban zajlik. „Ez egy dolgozói rendezvény” – írta a szervező, hozzátéve, hogy a kollégák minden évben várják. A szervező elmondta, egyik kollégája, Trey, akivel egyébként jól kijön, szokatlan kéréssel fordult hozzá: ajándékot szeretett volna adni valakinek, de nem akart kapni semmit. „Ez nem így működik – aki játszik, az ad is, kap is. Nincs köztes megoldás.”

Trey azzal érvelt, hogy nem szeretne több felesleges tárgyat otthonra, de örömmel adna valamit egy munkatársnak. A szervező azonban ragaszkodott a szabályokhoz: „Nem fogok véletlenszerűen nevet tenni a kalapba, és nem fogok körbekérdezni, hogy ki akar ajándékot kapni, de nem akar venni.”

A posztban a szervező bevallotta: „Rossz érzésem van, mert szeretném, ha Trey részt vehetne, de nem szeretek szabályokat megváltoztatni és kivételeket tenni.” A hozzászólásokban sokan megértették mindkét felet „Ha senki nem ad ajándékot a családjában, akkor ez egyszerűen az ő kultúrájuk. Ez van.” Mások úgy vélték, hogy egy kis rugalmasság nem ártana, amire a People is kitért.

A szervező azonban kitartott: „Szinte mindenki szeret ajándékot venni valakinek, de az adás és a kapás együtt adja meg az esemény hangulatát.” Amikor valaki azt javasolta, hogy sorsolják ki Trey ajándékát, a szervező elmondta, mennyire túlterhelt: „Most rendkívül elfoglalt vagyok a munkában, és tavaly is rengeteg gond volt azzal, hogy a vezetők beleszóltak.”

A vita végül egy kompromisszummal zárult. Egy hozzászóló azt javasolta, hogy Trey kérjen adományt jótékony célra a saját nevében. A szervező lelkesedve fogadta az ötletet: „Köszönöm ezt! Végül ezt adtam neki lehetőségként. Alapvetően azt mondtam, hogy választhat: keres valakit, aki a helyére lép, vagy leírja, hogy adományt kér a nevében.”

Treynek tetszett az ötlet, sőt még azt is fontolgatta, hogy egy kolléga gyermekét nevezi meg kedvezményezettként. A szervező így zárta a posztot: „Részt vehet, amennyiben saját maga megoldja. Örülök, hogy békésen rendeződött.”