A Monash Egyetem és a Melbourne-i Egyetem kutatói a Nature Communications folyóiratban publikálták eredményeiket, amelyek szerint a veszettségvírus P-fehérjéje képes alakot váltani és az RNS-hez kötődni, ezáltal rendkívül sokrétű funkciókat ellátni a fertőzött sejtekben. A tudósok úgy vélik, hogy hasonló mechanizmus más halálos kórokozóknál – például a Nipah- és az Ebola-vírusnál – is működhet.

Greg Moseley, a Monash Biomedicina Felfedező Intézet víruspatogenezis-laboratóriumának vezetője így fogalmazott: „A veszettséghez hasonló vírusok hihetetlenül halálosak lehetnek, mert átveszik az irányítást a sejtek életének számos aspektusa felett. Elrabolják a fehérjekészítő gépezetet, megzavarják a sejten belüli üzenetküldést, és kikapcsolják a védekező mechanizmusokat, amik normál esetben megóvnának minket a fertőzéstől.”

Stephen Rawlinson, a Moseley-labor kutatója hozzátette: „Tanulmányunk választ ad egy régóta fennálló kérdésre. Felfedeztük, hogy a veszettségvírus egyik kulcsfehérjéje, a P-fehérje, rendkívül sok funkciót nyer azáltal, hogy képes alakot váltani és RNS-hez kötődni.” Az RNS – amely az új generációs vakcinák alapja is – a sejtekben genetikai üzeneteket hordoz, az immunválaszokat koordinálja, és alapvető szerepet játszik az élet építőköveinek létrehozásában – írja a Science Daily.

Paul Gooley professzor, a Melbourne-i Egyetem kutatója kiemelte: „Ez lehetővé teszi, hogy a fehérje behatoljon a sejt számos folyékony állagú rekeszébe, átvegye a létfontosságú folyamatok irányítását, és a sejtet rendkívül hatékony vírusgyárrá alakítsa.”

Rawlinson szerint a felfedezés megkérdőjelezi a vírusfehérjék hagyományos értelmezését: „Eddig úgy tekintettünk ezekre a fehérjékre, mint vonatokra, amelyek több kocsiból állnak, és minden kocsi egy-egy feladatért felel. Ez a modell azonban nem magyarázta meg, miért szereznek új képességeket a rövidebb fehérjeváltozatok. Kimutattuk, hogy a multifunkcionalitás abból is fakadhat, ahogyan a ‘kocsik’ összekapcsolódnak és új formákat hoznak létre, például az RNS-kötés képességét.”

Moseley összegzésként hangsúlyozta: „Azáltal, hogy a P-fehérje képes RNS-hez kötődni, különböző fizikai fázisok között mozoghat a sejten belül. Így hozzáférhet és manipulálhatja a sejt saját rekeszeit, amelyek kulcsfontosságú folyamatokat irányítanak, például az immunvédelmet és a fehérjetermelést. E mechanizmus feltárásával új módon gondolkodhatunk arról, hogyan használják a vírusok korlátozott genetikai anyagukat olyan fehérjék létrehozására, amelyek rugalmasak, alkalmazkodóképesek, és képesek átvenni az irányítást a komplex sejtrendszerek felett.”