A Kódjátszma 2014-ben került a mozikba, Morten Tyldum rendezésében. A forgatókönyvet Graham Moore írta, Andrew Hodges Alan Turing: The Enigma című életrajzi könyve alapján. A film célja az volt, hogy bemutassa, miként játszott kulcsszerepet Alan Turing a második világháborúban a német Enigma-kód feltörésében, és hogyan vált a modern számítástechnika egyik úttörőjévé.

A cselekmény három idősíkon zajlik: Turing fiatalkorában, amikor barátságot köt Christopher Morcommal; a háború alatt Bletchley Parkban, ahol a kódfejtő csapat tagjaként dolgozik. A film egyszerre mutatja be Turing zsenialitását és tragikus sorsát, miközben feszült drámát teremt a háborús háttérben.”

A német hadsereg Enigma-gépe naponta változtatta a kódolást, így a brit hírszerzés számára szinte lehetetlennek tűnt a megfejtése. Turing azonban egy gép, a „Christopher” megépítésével érte el a sikert. A film nyolc Oscar-jelölést kapott, köztük a legjobb film, a legjobb rendező és a legjobb férfi főszereplő kategóriában.

Egy nagyon mély történet

Graham Moore végül elnyerte az Oscar-díjat a legjobb adaptált forgatókönyvért. A Rotten Tomatoes konszenzusa szerint „a Kódjátszma egy erőteljes és érzelmes életrajzi dráma, amelyet Benedict Cumberbatch kiemelkedő alakítása tesz felejthetetlenné.”

Benedict Cumberbatch Alan Turing megformálásáért Oscar-jelölést kapott, alakítását a kritikusok széles körben méltatták. Keira Knightley, aki Joan Clarke-ot játszotta, szintén Oscar-jelölést szerzett a legjobb női mellékszereplő kategóriában. A The Guardian kritikája szerint „Cumberbatch alakítása egyszerre érzékeny és briliáns, Knightley pedig méltó partnere a vásznon.”

A Kódjátszma nemcsak a háborús hőstetteket mutatja be, hanem Turing személyes tragédiáját is. A film hozzájárult ahhoz, hogy Alan Turing neve szélesebb körben ismertté váljon, és a közvélemény jobban megértse szerepét a modern számítástechnika és a mesterséges intelligencia alapjainak megteremtésében.