Conor McDonagh, a Caerus Therapies alapítója és igazgatója, foglalkozási terapeuta és autizmus-értékelő szakember egy rövid videóban öt kulcsfontosságú különbséget emelt ki, amik segíthetnek a pontosabb megértésben.

McDonagh elsőként a társas interakciókra hívta fel a figyelmet: „Az autizmussal élőknek nehézséget okoz megtanulni és elsajátítani a megfelelő szociális készségeket. Az ADHD-soknak is lehetnek problémáik a társas helyzetekben, de ők kezdetben rendelkeznek ezekkel a készségekkel, és viszonylag gyorsan képesek kapcsolatot teremteni másokkal.”

A második különbség a nonverbális kommunikációban rejlik. „Az autizmussal élőknek nehézséget okoz a mimika vagy a gesztusok megfelelő használata, hogy kifejezzék érzéseiket vagy jelezzék mások felé, mit gondolnak. Az ADHD-sok ezzel szemben általában rendelkeznek ezekkel a készségekkel, és megfelelően is alkalmazzák őket.” – idézte a Mirror a cikkben.

A harmadik pont a barátságok és kapcsolatok kialakítására vonatkozik. „Az autizmussal élők jellemzően lassabban vagy nehezebben építenek kapcsolatokat, míg az ADHD-sok gyorsan képesek erre. Ugyanakkor előfordulhat, hogy később elveszítik ezeket a barátságokat az impulzivitás, a figyelemzavar és a beszélgetések fenntartásának nehézségei miatt.”

A negyedik különbség a repetitív viselkedésben figyelhető meg. „Az autizmussal élők gyakran mutatnak sztereotip vagy ismétlődő viselkedést, amely lehet különös játék, nagyon ismétlődő beszéd vagy motoros mozgás, például kézcsapkodás vagy forgás.”

Végül az ötödik terület az intenzív érdeklődés. „Az autizmussal élők intenzív érdeklődése jellemzően hónapokig vagy évekig tart, tehát hosszú távú. Az ADHD-soknál is kialakulhat nagyon erős érdeklődés, de ez általában rövidebb ideig, napokig vagy hetekig tart, majd elhagyják, és továbblépnek másra. Az autizmussal élők is elhagyhatják ezeket az érdeklődéseket, de gyakran visszatérnek hozzájuk.”

Az NHS meghatározása szerint az autizmus azt jelenti, hogy az agy másképp működik, mint a többségnél. Az autizmussal élők számára nehézséget okozhat a kommunikáció, a társas helyzetek kezelése, a mások érzéseinek megértése, valamint a fények és hangok túlzott érzékenysége. Az ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar) szintén eltérő agyműködéssel jár, és a figyelem fenntartásának nehézsége, a hiperaktivitás és az impulzivitás jellemzi.