A Kínai Kibertér-felügyelet szeptember végén jelentette be, hogy két hónapos akció keretében korlátozni kívánja azokat a közösségi médiás bejegyzéseket, amelyek „túlzottan felnagyítják a negatív és pesszimista érzelmeket”. A hivatal célja, hogy „helyreigazítsa a negatív érzelmeket” és „civilizáltabb, racionálisabb online környezetet teremtsen”.

A kampány célkeresztjében olyan narratívák állnak, mint a „tanulni haszontalan” vagy a „kemény munka haszontalan”, illetve minden olyan tartalom, amely a kiábrándultságot, a világfáradtságot erősíti. A háttérben az ország gazdasági lassulása, az ingatlanpiaci válság, a magas ifjúsági munkanélküliség és a kiélezett verseny áll, amelyek egyre több fiatal körében keltenek csalódottságot.

A kampányról a BBC számolt, idézve Simon Sihang Luo-t, a Szingapúri Nanyang Műszaki Egyetem oktatóját, aki szerint a kínai fiatalok „komoly kérdéseket tesznek fel életük jövőbeli kilátásaival kapcsolatban”, és szembe kell nézniük azzal a ténnyel, hogy „nagyon valószínű, hogy megélhetésük rosszabb lesz, mint szüleik generációjáé.”

A hatóságok fellépése már több ismert influenszert is érintett. Hu Chenfeng tartalomgyártó közösségi oldalait például minden magyarázat nélkül törölték, miután egy élő közvetítésben az embereket és tárgyakat „Apple” és „Android” kategóriákba sorolta, az utóbbit az alacsonyabb minőség szinonimájaként használva. A vicc gyorsan elterjedt, de sokan azzal vádolták, hogy társadalmi megosztottságot szít.

Hasonló sorsra jutott Zhang Xuefeng, a népszerű online oktató is, akinek fiókjait a héten korlátozták. Zhang korábban azzal vált ismertté, hogy nyíltan beszélt az oktatás és a társadalmi mobilitás problémáiról, gyakran hangsúlyozva: a fiataloknak nem álmaik, hanem vizsgaeredményeik és anyagi lehetőségeik alapján kell dönteniük. Egy munkatársa a The Paper állami lapnak úgy nyilatkozott, hogy Zhang jelenleg „reflektál” a történtekre.

A kampány azonban nemcsak az egyéneket, hanem a közösségi médiaplatformokat is érinti. A Kibertér-felügyelet közölte, „szigorú büntetéseket” szab ki többek között a Xiaohongshu, a Kuaishou és a Weibo alkalmazásokra, amiért nem tudták megfelelően visszaszorítani a „negatív tartalmakat”, például a celebek magánéletének szenzációhajhász bemutatását. „Egy tiszta és egészséges kibertér az emberek érdeke” – áll a hivatal közleményében.

Szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a pesszimista érzelmek kifejezése nem feltétlenül jelenti a társadalomból való kivonulást. Luo szerint „ha megfosztják az embereket attól, hogy kiengedjék ezeket az érzéseket, az kollektív mentális állapotukat még rosszabbá teheti.” A fiatalok közül egyre többen választják a „fekvés” (lie flat) életmódot, sokan visszaköltöznek szüleikhez, vagy „főállású gyerekként” élnek, mert nem találnak munkát, vagy kiégtek a túlterhelő állásokban.

A pesszimizmus elleni kampány tehát egy mélyebb társadalmi válság tünete. Luo szerint „a kortárs kínai történelem ismételten megmutatta, hogy a felülről irányított ideológiai kampányok aligha képesek felszámolni a problémák társadalmi gyökereit. Még egy olyan erős kormányzatnak is, mint a kínai, nehéz megfékeznie a pesszimista érzelmeket, amikor a gazdaság gyenge, a munkaerőpiac kegyetlenül versengő, és a születési ráta történelmi mélyponton van.”