Megvan a Magyar Nemzeti Bank haditerve a gazdaság helyreállítására, mutatjuk annak sarokköveit
A jegybank alelnöke, Virág Barnabás elmondása szerint a dinamikus helyreállás eléréséhez a magyar gazdaságpolitikának legalább 9 területen kell a helyes egyensúlyokat megtalálnia
A jegybank alelnöke, Virág Barnabás elmondása szerint a dinamikus helyreállás eléréséhez a magyar gazdaságpolitikának legalább 9 területen kell a helyes egyensúlyokat megtalálnia – idézte az MTI alapján az Infostart.
Virág úgy fogalmazott, nem tartja valószínűnek, hogy a tavaszi járványhullámhoz hasonlóan ismételten le kellene állítani a gazdaság működését, más a védekezési mechanizmus jelenleg, mely szerinte sikerre vezethet. Az alelnök hozzátette, az elmúlt 10 évben eszközölt gazdasági reformok adják meg azt a lehetőséget, hogy jelen válsághelyzetben „magabiztosan tudjunk közbeavatkozni”.
„A vírus elleni hatásos oltóanyag kifejlesztéséig az óvatosság határozza majd meg a gazdasági szereplők viselkedését: a vállalatok a következő időszakban kivárnak beruházásaikkal, miközben a családok fogyasztás helyett inkább megtakarítanak majd” – jósolta az alelnök, valamint kiemelte, a magánkereslet kiesése miatt fontos, hogy az állami kereslet minél nagyobb arányban pótolja azt.
Virág szerint ameddig ki nem fut a koronavírus-járvány második hulláma, a gazdaságpolitika fókuszát újfent a munkahelyek védelmére kell helyezni, amihez szükség lehet az első hullám alatt szerinte sikeresen alkalmazott bértámogatások kibővítése, miközben a „munkahelyvédelmi akcióterv adókedvezményeinek célzott növelését is érdemes megkezdeni”.
Mintegy összefoglalóan úgy véli az alelnök, a következők adhatnak lökést a „gazdaság alacsonyabb fordulatszámon pörgő motorjának”: a kormányzati beruházások felpörgetése, az állami újlakás-építési programok erősítése a beruházástámogató intézkedések és a célzott adócsökkentések. Kihangsúlyozta, egyszerre kell kezelni a járvány első hullámának késleltetve megjelenő hatásait és a második hullám következményeit.
Virág szerint a válsághelyzetből való kilábalás elhúzódásának lesz hatása a vállalatok üzleti terveire is, általános újraértékelés várható ezen a téren, mivel nagyon sok vállalat az első hullám során felélte a saját tartalékait, így jelenleg „erőteljesebb alkalmazkodásra kényszerülhetnek”. Megjegyzi, a recessziók után a gazdaságok soha nem ugyanabban a szerkezetben indulnak újra, mint a krízisek előtt.
„A védekezés során arra is fel kell készülnünk, hogy a versenyképes újrainduláshoz szükséges átalakulás, a munkaerős, a tőke és a technológia megfelelő ágazati átrendeződésével gyorsan és hatékonyan történhessen. Nem eshetünk a zombi vállalatok csapdájába”, jegyezte meg, illetve kiemelte, a jövő Magyarország számára is a digitalizációban és a fenntarthatóságban rejlik, amit figyelembe kell venni a beruházásoknál.
Virág végezetül hozzátette, hogy ugyan a moratórium meghosszabbítása átmenetileg megoldást nyújt a hiteltörlesztési problémákra, készülni kell a nem teljesítő hitelállomány és a bankrendszeren kívüli szállítói tartozások növekedésére. „A hitelpiac stabil működésében továbbra is kiemelt szerep jut a jegybanki programoknak” – tette hozzá. Az MNB javaslatcsomagját várhatóan a héten fogják közzétenni.
