A döntés újabb kudarcot jelent Jeanine Pirro amerikai ügyész hivatalának, mely a szövetségi rendfenntartás átvétele óta több alkalommal is nehézségekbe ütközött súlyos bűncselekmények vádemelésénél. Az ügy jelentősége abban rejlik, hogy a szövetségi gyakorlatban rendkívül ritka, hogy az esküdtszék ne emeljen vádat, ám Trump augusztusi intézkedése óta – aminek keretében szövetségi rendőröket és a Nemzeti Gárdát vezényelték Washingtonba – már több hasonló eset is előfordult.

Pirro szerint ez nem a vádiratok gyengeségét, hanem politikai ellenállást tükröz. „A rendszer itt több szinten is hibás. Ahelyett, hogy felháborodást keltene egy konkrét fenyegetés az elnök megölésére, a washingtoni esküdtszék még azt sem engedi, hogy a bírósági eljárás elkezdődjön” – mondta a CBS Newsnak szeptember 3-án.

A West Pointon végzett, korábban a Covington & Burling ügyvédi irodánál dolgozó Bryantot augusztus 24-én vették őrizetbe, miután a vád szerint a 14. utcai folyosón járőröző gárdistákat halálosan megfenyegetett. A rendőrök később egy töltött Glock pisztolyt találtak nála, valamint további lőszert és egy sörétes puskát a járművében. Minden fegyver legálisan volt bejegyezve, és érvényes rejtett fegyverviselési engedéllyel rendelkezett. Az ügyészség szövetségi tisztviselők elleni támadással és fenyegetéssel, valamint helyi jog alapján fenyegetés elkövetésével vádolta meg, amelyekért akár 20 év börtön is kiszabható lett volna.

Tagadta a vádakat

Bryant tagadta a vádakat, ügyvédjén keresztül „alaptalannak” nevezve azokat, és hangsúlyozva, hogy nincs testkamera-felvétel, mivel a Nemzeti Gárda tagjai nem kötelesek ilyet viselni. Zia M. Faruqui szövetségi bíró augusztus 28-án óvadék ellenében szabadlábra helyezte, annak ellenére, hogy az ügyészség előzetes letartóztatást kért. A bíró a kormány indítványát „talán az egyik leggyengébb előzetes letartóztatási kérelemnek” nevezte, amit valaha látott, hozzátéve, hogy „két héttel ezelőtt ez elképzelhetetlen lett volna ebben a bírósági épületben”.

Szeptember 9-én az ügyészek tájékoztatták a bíróságot, hogy az esküdtszék határozatot hozott, elutasította a vádemelést. Az ügyészség ezután visszavonta Bryant óvadékának megtámadását – számolt be a részletekről a Newsweek.

Trump augusztusi bevetési parancsa óta legalább 8 súlyos bűncselekmény ügyében utasította el a vádemelést az esküdtszék Pirro hivatalának indítványai ellenére. Ezek között voltak Trump megölésével fenyegetőzők és szövetségi tisztviselőket megtámadók ügyei is.

Elizabeth Mullin kirendelt védőügyvéd szerint az ügyek többsége „gyenge, és nem való szövetségi bíróságra”, hozzátéve: „Az esküdtszékek átlátnak rajtuk”. Faruqui bíró egy másik, a szövetségi bevetéshez kapcsolódó ügyben úgy fogalmazott: „Olyan dolgokat láttam az elmúlt 72 órában, amilyeneket még soha szövetségi bíróságon. Olyan, mintha valami bizarr rémálomban lennénk.”

Bryant jelenleg óvadék ellenében szabadlábon várja az előzetes és óvadékfelülvizsgálati tárgyalást, ahol a bíró dönt majd arról, hogy az esküdtszék elutasítása ellenére fennáll-e a vádemeléshez szükséges valószínű ok. Az ügyészség újra beterjesztheti az ügyet egy másik esküdtszék elé, enyhébb – esküdtszéki jóváhagyást nem igénylő – vádat emelhet, vagy teljesen ejtheti az ügyet, ahogy az más, a „bűnözés elleni offenzívához” kapcsolódó esetekben is történt.