Charles Breyer, az észak-kaliforniai kerületi bíróság bírája kedden kiadott végzésében elrendelte a bevetés megtiltását, bár az ítélet csak szeptember 12-én lép hatályba, így a csapatokat egyelőre nem vonják ki.

Breyer az ítéletében „példátlannak” nevezte a dél-kaliforniai katonai bevetést, és kétségbe vonta Trump indoklását, miszerint a Los Angeles-i tiltakozások „lázadásnak” minősültek. „Valóban voltak tüntetések Los Angelesben, és néhány személy erőszakos cselekményeket követett el” – írta a bíró. „Ennek ellenére nem volt lázadás, és a polgári rendfenntartó erők képesek voltak reagálni a tüntetésekre és érvényt szerezni a törvénynek.”

Az ügy a Newsom kontra Trump per részeként került a bíróság elé, miután Gavin Newsom kaliforniai kormányzó és Rob Bonta államügyész júniusban keresetet nyújtott be. Álláspontjuk szerint Trump döntése, amivel közel 4000 nemzeti gárdistát és 700 tengerészgyalogost küldött Los Angeles térségébe, megsértette a Posse Comitatus törvényt, mely korlátozza a hadsereg polgári rendfenntartásban való felhasználását. „A Trump-adminisztráció messze túllépte hatáskörét a kaliforniai Nemzeti Gárda példátlan és jogellenes szövetségi irányítás alá vonásával, valamint katonai csapatok közösségeinkbe vezénylésével” – írta Bonta még júniusban.

Breyer 52 oldalas döntésében egyetértett ezzel az állítással, és kimondta: „Az alperesek szándékosan megsértették a Posse Comitatus törvényt.” A bíró szerint az adminisztráció tudatosan figyelmen kívül hagyta saját kiképzési anyagait, amik tizenkét olyan feladatot sorolnak fel, amelyeket a törvény tilt a hadsereg számára. Breyer bírálta a kormányzat „felülről lefelé” irányuló megközelítését is, amely szerinte „teljesen félreállította az állami és helyi hatóságokat.” – idézi az Al Jazeera.

1965 óta nem volt példa erre

A júniusi bevetés volt az első alkalom 1965 óta, hogy egy elnök a kormányzó beleegyezése nélkül szövetségi irányítás alá vont nemzeti gárdistákat egy államban zajló zavargások kezelése érdekében. Akkor Lyndon B. Johnson elnök Selma, Alabama városába küldött csapatokat, hogy megvédjék a polgárjogi tüntetőket az erőszaktól.

A kaliforniai esetben a tiltakozások Trump keményvonalas bevándorlási politikája ellen robbantak ki, ami során állami szinten munkahelyi razziákat tartottak. Június 7-én, amikor a demonstrációk felerősödtek, Trump memorandumot adott ki, amiben a kaliforniai Nemzeti Gárdát saját irányítása alá vonta, hivatalosan a szövetségi tulajdon védelmére hivatkozva. A döntést Newsom és Karen Bass, Los Angeles polgármestere is antidemokratikusnak nevezte, és úgy vélték, a katonai jelenlét inkább fokozta, mint csillapította a feszültséget. „A szövetségi kormány most az amerikai állampolgárok ellen fordítja a hadsereget” – mondta akkor Newsom. „Donald Trump zsarnokként viselkedik, nem elnökként. Arra kérjük a bíróságot, hogy azonnal állítsa le ezeket a jogellenes lépéseket.”

Breyer rámutatott, hogy a bevetés hivatalosan 60 napra szólt, de még mindig mintegy 300 nemzeti gárdista áll Trump parancsnoksága alatt Dél-Kaliforniában. A bíró idézte Trump augusztusi kijelentését is: „Jogom van bármit megtenni, amit akarok. Én vagyok az Egyesült Államok elnöke. Ha úgy gondolom, hogy az országunk veszélyben van, és ezekben a városokban veszélyben is van, megtehetem.” Breyer szerint ez a felfogás nem tükrözi az amerikai alkotmányban lefektetett hatalommegosztás elvét.

Az ítélet egyelőre csak Kaliforniára vonatkozik, és szeptember 12-ig felfüggesztették a végrehajtását, hogy lehetőséget adjanak a Trump-adminisztráció várható fellebbezésére. Ha hatályba lép, a katonák nem vehetnek részt letartóztatásokban, házkutatásokban, tömegoszlatásban és más, a Posse Comitatus törvény által tiltott rendfenntartási feladatokban.