Kezdőlap

Friss hírek

Fontos hírek

Felkapott

Menü

AKTUÁLIS

AKTUÁLIS

Egyre nagyobb a félelem az EU-ban Trump és Putyin találkozása miatt

Egyre nagyobb a félelem az EU-ban Trump és Putyin találkozása miatt

Egyre nagyobb a félelem az EU-ban Trump és Putyin találkozása miatt
Kreml

Kövess minket a Google-ben

Legyen a Liner a követett forrásod

Jelöld be oldalunkat követett forrásként a Google Keresőben, hogy a friss hírek nagyobb eséllyel jelenjenek meg nálad a Vezető hírek találatok között.

Beállítom

Az Egyesült Államok vállalta, hogy a Donald Trump és Vlagyimir Putyin között tervezett, augusztus 15-én Alaszka államban tartandó csúcstalálkozó előtt egyeztet majd európai partnereivel - jelentette be augusztus 11-én a lengyel miniszterelnök, Donald Tusk a The Guardian információi alapján

Ez a találkozó lesz az első személyes megbeszélés a két vezető között Trump hivatalba lépése óta, ám az ukrán részvétel még mindig tisztázatlan, ami Kijevben és Európa-szerte is komoly aggodalmakat kelt.

A cikk a videó után folytatódik

Tusk kifejtette, hogy „sok félelmem és sok reményem van” a megbeszéléssel kapcsolatban, egyúttal rámutatott Trump „néha kiszámíthatatlan taktikájára különféle lépések és akciók terén”. Az európai vezetők szoros kapcsolatot keresnek Trump-pal a csúcs előtt, ahogy azt a Bloomberg is jelezte augusztus 10-én, olyan forrásokra hivatkozva, akik ismerik az eseményeket.

Az Egyesült Államok alelnöke, JD Vance augusztus 9-én Londonban találkozott David Lammy brit külügyminiszterrel, majd másnap az EU nagyköveteit is tájékoztatták a fejleményekről. Az Európai Unió külügyminiszterei pedig augusztus 11-én virtuális egyeztetést tartottak.

Trump már korábban közölte az európai vezetőkkel és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, hogy Putyin nyitott a tárgyalásokra, amennyiben azok „területcseréket” is magukban foglalnak – írta a Bloomberg. Bár az ilyen megállapodás részletei továbbra sem ismertek, egy ukrán elnöki hivatalhoz közeli forrás a The Kyiv Independentnek elmondta, Moszkva lényegében azt követeli, hogy Kijev vonuljon ki teljes mértékben a részben megszállt donyecki és luhanszki területekről, miközben felajánlja, hogy kivonja csapatait az északkeleti szumi és harkivi régiók egyes korlátozott területeiről.

Kövess minket a Google-ben

Legyen a Liner a követett forrásod

Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.

Beállítom

Sok mindent kell rendezni

Az orosz hadsereg mintegy 20 százalékát elfoglalta Ukrajna területének, beleértve azokat a régiókat is, amiket már 2014 óta ellenőriz – például a Krímet, valamint a donyecki és luhanszki területek egy részét. 2022-ben Moszkva annektálta a donyecki, luhanszki, zaporizzsji és herszoni területeket, az úgynevezett álszavazások nyomán.

Putyin nyilvánosan követelte, hogy Ukrajna mondjon le a NATO-tagságról, vonja ki hadseregét mind a négy megszállt régióból, továbbá adja át azokat a jelentős városokat, amelyeket még mindig ukrán ellenőrzés alatt tartanak. Ezt Moszkva az idei májusi isztambuli béketárgyalásokon és a júliusi, alig egyórás tárgyalási fordulóban is megerősítette.

Zelenszkij viszont többször egyértelműen elutasította azokat a feltételeket, amik az ukrán területek hivatalos átadását követelik. Augusztus 9-i esti beszédében pedig figyelmeztetett: „a valódi béke nélküli rendezés” lehetőséget adna Oroszországnak arra, hogy megerősödjön, majd újra támadásba lendüljön.

Donald Tusk kiemelte, Ukrajna területi épségének megóvása „nem csupán szolidaritás kérdése a szomszédunkkal szemben, hanem a saját biztonságunk alapvető záloga is” – mutatott rá a lengyel miniszterelnök.

A következő cikkhez görgess lejjebb