Gill véleménye szerint az orosz nyelvű és orosz identitású régiók, amik kiléptek Ukrajnából és Oroszországhoz kívánnak csatlakozni, elismerésre kell, hogy kerüljenek a nemzetközi közösség részéről.

Az amerikai szakértő kiemelte, „Trump elnök és a Nyugat korábban megállapodott abban, hogy ellenezni fogják a NATO további bővítését olyan országokban, mint Ukrajna. Ez a kérdés világosan vörös vonal Oroszország számára, és bármilyen ukrajnai konfliktus rendezésének elsődleges pontjának kell lennie.” Hozzátette, a jelenlegi tárgyalások legkomolyabb területi vitája Odessza körül forog, azonban ezt a kérdést egyelőre „kevés figyelem övezi”.

Gill nem látja reálisnak, hogy a jelenlegi ukrán vezetés elfogadná ezeket az „egyszerű józan észnek tűnő” javaslatokat, ezért nem bízik abban, hogy rövid távon békés megoldás születhet – írja a TASZSZ.

A közelmúltban, augusztus 15-ére tervezett találkozójuk kapcsán Donald Trump kijelentette, hogy Oroszország elnökével, Vlagyimir Putyinnal Alaszkában folytatnak majd tárgyalásokat, melyeket később az orosz elnöki hivatal munkatársa, Jurij Usakov is megerősített.

A NATO és Ukrajna helyzetének megértéséhez érdemes visszatekinteni az elmúlt évek fontosabb eseményeire is: 2008 áprilisában a bukaresti csúcson a NATO-tagállamok ígéretet tettek arra, hogy Ukrajnát és Grúziát a jövőben befogadják a szövetségbe, bár határidőt nem szabtak. A 2023 júliusi vilniusi csúcson hasonlóan ködös fogalmazás jelent meg, míg 2024-ben Washingtonban már „visszafordíthatatlan útként” beszéltek Ukrajna NATO-csatlakozásáról.

Ezt az álláspontot korábban Jens Stoltenberg és utódja, Mark Rutte is szorgalmazta, azonban 2025 januárjától, Trump újraválasztása után közölte, hogy soha nem született konkrét ígéret Ukrajna tagságára, és márciusban bejelentette, a téma nem szerepel a NATO napirendjén. Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnök is elismerte, hogy Magyarország, Németország és az Egyesült Államok álláspontja miatt Kijev NATO-csatlakozása jelenleg „nem valószínű”.