A legfrissebb információk szerint az Európai Unió és az ukrán fél egy, az Egyesült Államoknak benyújtott ellenjavaslatot fogalmazott meg, ami az augusztus 15-én Alaszkában esedékes Donald Trump-Putyin találkozó előtt készült.

A WSJ jelentése alapján Putyin még augusztus 6-án arról tájékoztatta az amerikai küldöttet, hogy Oroszország hajlandó teljes tűzszünetre, amennyiben Kijev kivonja csapatait a Donyeck megyei harcokból, így Moszkva teljes ellenőrzést kapna a Donyeck és Luhanszk területei felett, továbbá a Krím felett is.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azonban augusztus 9-én határozottan elutasította, hogy bármilyen ukrán terület átadásával érjék el a konfliktus végét, miközben az Egyesült Királyságban kezdődtek meg az egyeztetések az amerikai, ukrán és uniós tisztviselőkkel a javaslatról.

Egy ellenjavaslaton dolgoznak

Két, a tárgyalásokban jártas európai tisztviselő a WSJ-nek azt nyilatkozta, hogy az EU és Ukrajna egy egységes „vörös vonalat” kíván meghúzni, ami szerint bármilyen orosz béketárgyalásban az uniós vezetőknek is részt kell venniük, és hangsúlyozzák: Ukrajna jövőjéről kizárólag az ukránok részvételével lehet dönteni. Ez különösen annak fényében fontos, hogy Trump korábban jelezte: Ukrajna csak az első Putyin-megbeszélés után kerülhet be a tárgyalásokba.

Az ellenjavaslatot a WSJ szerint J.D. Vance alelnök, Marco Rubio külügyminiszter, Trump ukrajnai különmegbízottja, Keith Kellogg, valamint az amerikai küldött, Witkoff kapta meg. Ez a terv megköveteli, hogy a tűzszünet az első lépés legyen, és kizárólag kölcsönös, reciprok területcserék történhetnek – írja a The Kyiv Independent.

A The New York Times is beszámolt arról, hogy az európai vezetők egyre inkább aggódnak amiatt, hogy Trump és Putyin egy olyan megállapodást dolgozhat ki, amit aztán Ukrajnára kényszerítenek rá, az ukrán fél részvétele nélkül. Egy európai tárgyaló a WSJ-nek úgy fogalmazott: „Nem lehet úgy kezdeni egy folyamatot, hogy harc közben területeket engedünk át,” miközben Trump augusztus 8-án arról beszélt, hogy Moszkva és Kijev „valószínűleg bizonyos területswape-ket” fog eszközölni. Az amerikai elnök a sajtótájékoztatón hozzátette: „Négy és fél éve folyik a harc ezekért a területekért… Meg fogjuk szerezni a területeinket, cserélni fogunk, és a csere mindkét fél javára fog válni.”

Az USA nyitott a megállapodásra

Az Egyesült Államok nyitottsága a Putyin javaslatán alapuló tárgyalások megkezdésére, illetve Putyin tűzszüneti elkötelezettségének szkepticizmusa miatt egy európai tisztviselő úgy nyilatkozott, hogy „a javaslat sokkal rosszabb, mint amit Trump a telefonbeszélgetésén mondott,” míg egy másik úgy fogalmazott, hogy „Putyinnak mindent megad, amiért cserébe semmit sem kap.”

Zelenszkij, aki nem volt jelen a tárgyalásokon, egész nap folyamatos telefonkapcsolatot tartott fenn számos európai vezetővel, köztük Franciaország, az Egyesült Királyság, Finnország, Spanyolország, Dánia és Észtország államfőivel, hogy közös álláspontot alakítsanak ki.

Emmanuel Macron francia elnök az X-en hangsúlyozta: „Ukrajna jövőjéről nem lehet úgy dönteni, hogy az ukránok, akik több mint három éve harcolnak szabadságukért és biztonságukért, ki vannak hagyva a folyamatból,” továbbá kijelentette, „az európaiaknak is részt kell venniük a megoldásban, hiszen a kérdés az ő biztonságukat is érinti.”

Nehéz napok következnek

Egy magas rangú európai tisztviselő szerint bármilyen Alaszkában, az Egyesült Államok és Oroszország között megkötött megállapodás kevés súllyal bírna európai vezetők részvétele nélkül. Putyin és Trump találkozója előtt több európai ország pedig „óriási erőfeszítéseket” tesz majd annak érdekében, hogy megakadályozza az esetleges megegyezést, amelyet az orosz állami vagyonalap vezetője, Kirill Dmitriev „provokációk és dezinformációk” sorának nevezett.

A felek korábban három egyeztetési fordulót tartottak a háború lezárására, ám ezek a tárgyalások nem vezettek tűzszünethez, ugyanis Oroszország továbbra is a maximális követeléseket támasztja, beleértve az ukrán csapatok teljes kivonását négy régióból és az ország NATO-csatlakozásáról való lemondást, mely feltételek teljesítése esetén több ukrán várost át kellene adni Moszkvának.