Oroszország elnöke, Vlagyimir Putyin azzal a céllal lép fel, hogy Kijev átadja Moszkvának az ukrán területek nagy részét, amiket jelenleg az orosz hadsereg ellenőriz – mintegy 20 százalékát az ország területének –, és ezen belül az utolsó negyedrészt is a Donyeck megye területéből, amely még ukrán fennhatóság alatt áll – jelentette a Wall Street Journal egy, a tárgyalásokról tájékoztatott tisztviselőre hivatkozva.

A javaslat keretében a tűzszünet fejében a frontvonal befagyasztásra kerülne Zaporizzsja és Herszon térségében, amelyekből Oroszország mintegy 74 százalékot ellenőriz, valamint Luhanszkban, ahol az orosz erők már 99 százalékot birtokolnak. Ez a megállapodás lenne az ár a konfliktus felfüggesztéséért – közölték az érintett tisztviselők.

Ukrán részről Volodimir Zelenszkij ezt a feltételt egyértelműen elutasította, és az ügy azóta is feszültséget okoz. Emellett az orosz és az amerikai vezetők közötti tárgyalásokat is körbelengi a viták sora, különösen az a csúcstalálkozó, amit Putyin és Donald Trump között terveztek, ám az európai vezetők többsége legitimáció hiánya miatt elutasította annak jelentőségét – írja a Sky News.

Európai illetékesek egy Kentben tartott találkozón kifejtették, hogy Ukrajnáról szóló döntések nem hozhatók meg az érintett ország részvétele nélkül, amit az Egyesült Államok alelnökének, JD Vance-nak is világossá tettek.

Az említett Putyin-Trump csúcstalálkozó rámutatott arra, hogy az orosz elnök mennyire kiszolgáltatottá vált az Egyesült Államok nyomásának, különösen miután Trump szankciókkal fenyegetőzött – ezt egy európai vezető magas rangú segítője nyilatkozta a Wall Street Journalnak. Ugyanakkor a Trump által kijelölt határidő Putyin háborújának befejezésére már elmúlt következmények nélkül, és sajnálatos módon Trump nem használta ki az általa birtokolt befolyást Oroszország háborús gazdaságának gyengítésére – fogalmazott az illetékes.

Ez az egész fejleménykomplexum megmutatja a nemzetközi diplomácia törékenységét és az Ukrajna területi integritása körüli bonyolult politikai játszmákat, amelyek még 2025-ben is élesen határozzák meg a térség és az egész világ biztonsági helyzetét.