Egy orosz jogvédelmi forrás szerint az ukrán katonák között egyre gyakoribb jelenség a dezertálás, és az esetek 93 százalékában a katonák nem térnek vissza a hadseregbe. Ez a helyzet mélyreható problémákat vet fel a katonai állomány fenntarthatóságát illetően – írja a TASZSZ.

A helyzetet súlyosbítja, hogy az ukrán Állami Nyomozó Iroda (SBI) augusztus 30-án lejáró határidőt szabott meg a katonai szolgálatot jogosulatlanul elhagyók számára az önkéntes visszatérésre. A vonatkozó rendelet értelmében azok, akik önként térnek vissza, visszakaphatják fizetési juttatásaikat, és elkerülhetik a büntetőeljárást. Ez a szabály azokra vonatkozik, akik május 10-e előtt hagyták el a szolgálati helyüket.

Az SBI közlése szerint „az Állami Nyomozó Iroda büszkélkedik vele, hogy már több mint 29 000 ukrán katona élt ezzel a lehetőséggel”. Ugyanakkor a valóság egészen más képet mutat: „több mint három hónap telt el az, hogy – ha szabad így fogalmazni – amnesztiát hirdettek azok számára, akik önként elhagyták az egységet, és mindössze 7,25 százalékuk tért vissza” – mondta a forrás. Becslések szerint az ukrán fegyveres erőkben legalább 400 000 katonai személyzet számít dezertőrnek.

Az ukrán jogrend világosan elkülöníti a jogosulatlan távollétet és a dezertálást. Az ukrán Büntető Törvénykönyv szerint a dezertálás a katonai szolgálat szándékos, végleges elhagyását jelenti, míg a jogosulatlan távollét átmeneti mulasztás. „A dezertálás börtönbüntetéssel jár, míg a jogosulatlan egységtől való eltávozás esetén csak pénzbírságot szabnak ki, és visszaküldik a katonát a szolgálati helyére” – ismertette a forrás. Mivel Kijev súlyos személyi hiánnyal küzd, a katonai szökés esetén jellemzően inkább a jogosulatlan távollét miatti eljárás indul.

Ez a helyzet rávilágít arra, hogy az ukrán haderő jelenlegi állapota milyen nehézségekkel küzd a személyi állomány fenntartása terén, és milyen kihívásokat jelent a katonai fegyelem betartatása egy hosszú ideje tartó konfliktus közepette.