A bukaresti székhelyű Fundatia pentru Apararea Cetatenilor Impotriva Abuzurilor Statului (FACIAS) már 2025 júniusának elején hivatalos feljelentést tett a román legfőbb ügyészségnél, amelyben a parajdi sóbánya elárasztásáért két állami szervet – a bányát működtető Országos Sóipari Társaságot (Salrom) és a román vízügyi hatóságot – tette felelőssé. A dokumentumban azzal érvelnek, hogy e szervezetek évek óta tudtak a bánya elárasztásának lehetőségéről, mégsem tettek hatékony lépéseket a megelőzés érdekében.

A FACIAS friss közleményében kifejti: újonnan benyújtott bizonyítékaik szerint az állami hatóságok már 2007 óta tisztában voltak azzal, hogy a felette húzódó Korond-patak súlyos kockázatot jelent a sóbánya szerkezetére nézve, mégsem hajtották végre a javasolt védelmi intézkedéseket. „Ennek ellenére 18 éven keresztül semmit sem tettek azért, hogy megakadályozzák a katasztrófát, mely 2025 májusában bekövetkezett” – fogalmazott a szervezet közleménye.

A FACIAS szerint a sóbánya vízszivárgásainak megakadályozása mindössze 1,9 millió eurós beruházással megvalósítható lett volna. Ehhez képest csak 2022-ben a Salrom 4 millió eurót fizetett különféle jutalékok formájában saját alkalmazottainak, míg ugyanebben az évben a társaság nettó nyeresége elérte a 22 millió eurót. A szervezet szerint ahelyett, hogy ebből a pénzből az ország számára stratégiai fontosságú sókészlet védelmére fordítottak volna, a vállalat csaknem 30 millió eurót költött személyi kiadásokra.

A parajdi sóvagyon becsült bruttó értéke 12 milliárd euró, a készlet pedig több mint 500 millió tonnára rúg – emlékeztetett a szervezet. A közölt dokumentumokra hivatkozva a FACIAS kijelentette: „A parajdi bányakatasztrófa az állami hatóságok visszaéléseinek közvetlen következménye, mivel ezek megszegték törvényes kötelességüket, hogy megvédjék az emberi életeket, vagyont és nemzeti örökséget.”

Tudományos figyelmeztetés és hatósági közöny

A civil szervezet kiemelte: már egy 2007-ben publikált tanulmány is rámutatott arra, hogy a Korond-patak vizének sóoldó hatása „valós veszélyt” jelent a bánya épségére nézve. A tanulmányban szereplő szakértői javaslat – a patak elterelése, valamint egy megfigyelőállomás létrehozása – azonban soha nem került megvalósításra.

A FACIAS szerint még a természetvédelmi státuszban lévő sószorost felügyelő civil szervezet sem tett érdemi lépéseket a térség védelme érdekében. A Salrom pedig még a 2024-es vízszivárgások után is, a veszélyhelyzet ismeretében, „gyorsan” újranyitotta a bányát a turisták előtt, anélkül, hogy érdemi intézkedéseket tett volna a fenyegetés elhárítására.

Liner/MTI