Az orosz Csendes-óceáni Flotta sajtószolgálatának augusztus 6-án kiadott közleménye szerint a hadgyakorlatban az orosz fél részéről az Admiral Tribuc tengeralattjáró-elhárító hajó, valamint a Gromkij korvett vett részt, míg Kína részéről a Sao Hszing és az Urumcsi rombolók kapcsolódtak be.

A gyakorlat során a hajók feltételezett ellenséges egységek ellen hajtottak végre tüzérségi támadást, valamint tengeralattjárók felkutatására irányuló műveleteket is végeztek.

A gyakorlatsorozat középső szakaszáról az orosz TASZSZ hírügynökség is beszámolt, mely szerint a résztvevők új elemeket is beemeltek a hadműveleti forgatókönyvbe: közös védekezést gyakoroltak a személyzet nélküli motorcsónakok és pilóta nélküli légi eszközök (drónok) ellen is.

A drónok szerepe

A különös figyelmet kapott szituációkban a felek a modern hadviselés egyik legnagyobb kihívására – a drónfenyegetésre – kívántak választ adni, demonstrálva technológiai és taktikai felkészültségüket. Az idei manőverek különlegességét az adta, hogy a gyakorlat történetében először állítottak fel a parton egy közös parancsnoki állást, amely a tengeri egységek összehangolt működését hivatott koordinálni – jelentős lépés ez a két haditengerészet közti együttműködés elmélyítésében.

A „Tengeri együttműködés” gyakorlatsorozat nem új keletű, de 2025-ben minden eddiginél látványosabb és összetettebb elemeket vonultatott fel, ami elemzők szerint egyértelmű geopolitikai üzenetként is értelmezhető a térség más szereplői – így Japán, Dél-Korea és az Egyesült Államok – felé.

Miközben Oroszország és Kína különböző régiókban állnak szemben nyugati nyomással, a közös hadgyakorlat azt mutatja, hogy katonai szövetségük fokozódó gyakorlati tartalommal bír, és nem pusztán szimbolikus. A haditengerészeti együttműködés elmélyítése, a közös parancsnokság bevezetése és a technológiai kihívásokra adott összehangolt válaszok mind azt jelzik, hogy Oroszország és Kína stratégiai közeledése már nemcsak nyilatkozatok, hanem gyakorlatok szintjén is realizálódik.

Liner/MTI