Az intézkedések célja, hogy nyomást gyakoroljanak Moszkvára, amennyiben Vlagyimir Putyin augusztus 8-ig nem hajlandó tűzszünetet kötni Ukrajnában. A szóban forgó flottát azért nevezik “árnyékflottának”, mert ezek a hajók szándékosan rejtik el tulajdonosi struktúrájukat, elkerülik a nyugati tengeri szolgáltatásokat, és olyan országoknak – például Kínának és Indiának – szállítanak kőolajat, amelyek hajlandók a G7-ek által meghatározott, hordónként 60 dolláros árplafon feletti árakat is elfogadni.

Az FT forrásai szerint a flottára kiszabott szankciók “egyszerű és hatékony módját jelentik Oroszország gazdasági nyomás alá helyezésének”. Egy harmadik informátor megerősítette, hogy ez a javaslat több más lehetőség mellett szerepel az elnöki döntéshozók asztalán.

A Biden-adminisztráció korábban már 213 olajtankert szankcionált, míg az Európai Unió több mint 400 hajót helyezett tiltólistára az elmúlt hónapokban. Elemzések szerint a hajók célzott szankcionálása, a tulajdonosok helyett, jelentősen visszavetette ezek működési kapacitását: az FT a Kpler adataira hivatkozva megjegyezte, hogy a korábban havonta átlagosan 48 millió hordó orosz kőolajat szállító 115 érintett tanker szankciók után már csak 13 millió hordó szállítására volt képes – írta a The Kyiv Independent.

Trump eddig elkerülte az újabb büntetőintézkedéseket

Trump elnök eddig elkerülte az újabb büntetőintézkedéseket, hogy megőrizze a béketárgyalások lehetőségét, ám egyre inkább elégedetlen Putyin háborús makacsságával. Az adminisztráció közelében álló források szerint a Kreml többszörös amerikai határidőket hagyott figyelmen kívül, miközben az ukrán támadásokat tovább fokozta.

Az amerikai elnök nemrég telefonon egyeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. “Beszéltünk az Oroszország elleni szankciókról. Az orosz gazdaság folyamatosan romlik, ezért is figyel Moszkva ilyen nagy figyelemmel erre a lehetőségre… Ez sok mindent megváltoztathat.”

Trump a hét elején India ellen is magasabb vámokat jelentett be, azzal indokolva, hogy “nem érdeklik őket azok a halottak Ukrajnában, akiket az orosz hadigép gyilkol meg.” A Fehér Ház különmegbízottja, Steve Witkoff Moszkvába látogatott, amit a Kreml “fontos, tartalmas és nagyon hasznos” útként jellemzett. Az amerikai adminisztráció várhatóan Witkoff visszatérése után dönt a további lépésekről, egy bennfentes forrás pedig figyelmeztetett: “Ha Witkoff teljesen üres kézzel tér vissza, Trump dührohamot fog kapni.”

A Fehér Ház helyettes sajtószóvivője, Anna Kelly pedig így fogalmazott: “Az elnök világosan kijelentette, hogy súlyos szankciók jönnek, ha Putyin nem hajlandó véget vetni a háborúnak. A részletekbe azonban nem kívánunk előre bocsátkozni.”

A tervezett további intézkedések között szerepel a meglévő szankciók szigorúbb betartatása, az Európai Unió közelgő, “dinamikus” lebegő olajár-plafonjának alkalmazása, valamint másodlagos szankciók bevezetése azokkal a külföldi bankokkal vagy finomítókkal szemben, amelyek orosz olajkereskedelemben vesznek részt. Továbbá a republikánus Lindsey Graham és a demokrata Richard Blumenthal szenátorok által kezdeményezett, akár 500 százalékos vámtarifák bevezetését javasló kétpárti törvényjavaslat is növekvő támogatást élvez, amit Trump “nagyon komolyan fontolóra vesz” – bár egyes szakértők kétségbe vonják, hogy egy ilyen vámtarifa hosszú távon fenntartható lehet.