Erről több, a Kremlhez közel álló forrás számolt be a Reutersnek. Az orosz vezető célja továbbra is az, hogy Ukrajna négy régióját – Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon – teljes egészében orosz ellenőrzés alá vonja, s csak ezt követően hajlandó érdemi béketárgyalásokba kezdeni.

Trump a héten lejáró ultimátumában kilátásba helyezte, hogy 100%-os vámokat vet ki minden olyan országra – így például Kínára és Indiára –, ami továbbra is orosz olajat vásárol, amennyiben Putyin nem egyezik bele azonnali tűzszünetbe. A Fehér Ház szóvivője, Anna Kelly ennek kapcsán megerősítette: „Trump elnök véget akar vetni a gyilkolásnak, ezért amerikai gyártmányú fegyvereket ad el a NATO tagállamoknak, és szigorú vámokkal és szankciókkal fenyegeti Putyint, ha az nem egyezik bele a tűzszünetbe.”

A Reuters értesülései szerint ugyanakkor Putyin továbbra is meg van győződve arról, hogy Oroszország nyerésre áll a háborúban, és úgy véli, hogy az újabb amerikai szankciók már nem tudnak érdemben ártani a gazdaságnak. Az orosz vezetés azt is hangsúlyozta, bár nem kívánja feszültséggel terhelni a kapcsolatot Trump elnökkel, a háborús célkitűzések jelenleg fontosabbak, mint a diplomáciai gesztusok.

„Ha Putyin el tudná foglalni teljesen azt a négy ukrán régiót, amelyet Oroszország már sajátjának tekint, akkor kijelenthetné, hogy elérte a háborús céljait” – mondta James Rodgers, az The Return of Russia című, hamarosan megjelenő könyv szerzője.

Putyin a háború lezárása helyett további területek megszerzésére készül

Az elmúlt hónapokban három alkalommal is sor került orosz-ukrán tárgyalásokra, de ezek a források szerint kizárólag humanitárius kérdésekre – például fogolycserére – korlátozódtak, érdemi előrelépés nélkül. Moszkva a tárgyalásokat egyfajta „diplomáciai látszatnak” szánja, hogy azt üzenje Washingtonnak: nem zárkózik el teljesen a békétől.

Putyin egyik közeli bizalmasa szerint az elnök tisztában van vele, hogy elutasítja ezzel Trump békeajánlatát, ami márciusban – a forrás szerint – példátlan engedményeket tartalmazott: az USA hajlandó lett volna feloldani a szankciókat, elismerni Oroszország fennhatóságát a 2014-ben annektált Krím, valamint a 2022 óta megszállt ukrán területek felett.

„Ez egy fantasztikus lehetőség volt” – mondta a forrás, hozzátéve: „de egy háborút befejezni sokkal nehezebb, mint elkezdeni.”

Orosz hadi sikerek és nyugati szkepszis

A Kreml katonai vezetése arról tájékoztatta Putyint, hogy Ukrajna frontvonalai akár két-három hónapon belül összeomolhatnak, ezért az elnök nem látja értelmét a háború lezárásának – főleg nem akkor, amikor Oroszország nyári offenzívája eredményeket hoz.

A Black Bird Group, egy finn katonai elemzőközpont szerint Oroszország 2025 júliusában 502 négyzetkilométernyi területet foglalt el, ami az év eddigi legnagyobb előretörésének számít. Összességében a háború kezdete óta Ukrajna mintegy 20%-át vesztette el. Ugyanakkor a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja (CSIS) adatai alapján a 2024 eleje óta elért területi nyereség csak 5000 négyzetkilométer, ami Ukrajna területének kevesebb mint 1%-a.

Bár az orosz hadsereg lassan halad előre, a veszteségei jelentősek. Orosz hadi bloggerek szerint a sűrűn lakott és nehezen bejárható térségek – például Harkiv környéke – komoly kihívást jelentenek, ugyanakkor optimisták más, nyitottabb területek gyorsabb elfoglalásával kapcsolatban.

Trump dühös, de Moszkva nem hátrál

Trump korábban dicsérte Putyint, és kilátásba helyezett közös üzleti projekteket is, most azonban egyre türelmetlenebb. Az orosz elnökről azt mondta, hogy butaságnak tartja annak magyarázatait, miközben „undorítónak” nevezte Ukrajna városainak bombázását.

A Kreml hivatalosan nem kommentálta Trump szavait, de figyelemmel kíséri azokat. Egy orosz tisztviselő megjegyezte: „Putyin nem akarja feldühíteni Trumpot, de a háború befejezése pusztán az ő kérésére nem reális.” Az orosz gazdaság valóban megsínylette a szankciókat – a közvetlen külföldi befektetések tavaly 63%-kal estek vissza, és 300 milliárd dollárnyi központi banki tartalék került befagyasztásra. Ugyanakkor az orosz hadiipart ez nem bénította meg: Észak-Koreától származó lőszer, valamint kínai kettős felhasználású technológia segítségével Moszkva képes volt felfuttatni a fegyvergyártást.