Hatmilliárd dollárt kér elfogódrónok gyártására, és célként napi 1000 darab előállítását tűzte ki. Az elnök kijelentése nem pusztán retorika, ugyanis az elmúlt hónapokban a pilóta nélküli repülőeszközök váltak Ukrajna egyik legfontosabb haditechnikai eszközévé, amelyek nemcsak célpontokat derítenek fel, hanem más drónokat is képesek semlegesíteni – ezzel tehermentesítve a hagyományos légvédelmi rendszereket.

Az elfogódrónok – vagyis azok a drónok, amelyeket más pilóta nélküli eszközök elfogására és megsemmisítésére fejlesztettek – olcsó alternatívát jelentenek a nyugati és szovjet gyártású, de mára szinte teljesen kimerült rakétakészletekkel szemben.

Az 1 129. légvédelmi ezred parancsnoka, Szerhij Nonka ezredes a Reuters beszámolója szerint elmondta: „Ezekkel a drónokkal egy orosz felderítő drónt körülbelül ötödannyiból tudunk megsemmisíteni, mint egy rakétával.” Nonka szerint az ellenséges drónok mély behatolása jelentősen visszaesett az elfogódrónok bevetése óta.

Egyedül az utóbbi két hónapban egy civil támogatásból működő ukrán szervezet – a Come Back Alive – által biztosított elfogódrónok mintegy 1500 ellenséges eszközt semmisítettek meg. Az adatok alapján ezzel nemcsak városokat, hanem értékes rakétakészleteket is sikerült megóvni. A szervezet szerint eddig több mint 3000 orosz drónt sikerült lelőniük az általuk adományozott eszközökkel, amelyek összértéke mindössze töredéke volt a lelőtt gépek 195 millió dolláros becsült értékének.

Az elfogódrónok hatékonysága már az oroszokat is zavarja

A Reuters szerint Sam Bendett, az Új Amerikai Biztonsági Központ szakértője úgy nyilatkozott: „A fronton egyre több videó jelenik meg mindkét oldalról, amelyek különféle elfogási technikákat mutatnak. Úgy vélem, ez a trend csak gyorsulni fog, és az elfogódrónok néhány héten belül teljesen általánossá válnak.”

Nemcsak a kisebb felderítő drónok, hanem a Shahed típusú, nagy hatótávolságú drónok is célpontokká váltak. Zelenszkij szerint az éjjelenként tömegesen érkező eszközök ellen az elfogódrónok már most tucatjával semmisítenek meg célpontokat Kijev és más városok felett. A technológia mögött azonban nem csúcskategóriás hadiipari vállalatok állnak, hanem alulról szerveződő civil kezdeményezések.

A legtöbb elfogódrónt olyan alapítványok gyártják és juttatják el a frontra, mint a Come Back Alive, amely jelenleg 90 egységet lát el felszereléssel – ezek működését pedig jellemzően lakossági adományok finanszírozzák.

Olekszij Barszuk, aki a 1129. ezrednél elsőként kezdte el alkalmazni az elfogódrónokat, elmondta: „Amikor elkezdtük használni ezeket, az ellenség 800 vagy 1000 méteren repült. Ma már 3, 4, akár 5 kilométer magasan járnak, de a kamerájuk zoomja sem végtelen.”

A szakértők szerint az elfogódrónok sebessége meghaladja a 300 km/órát, de a pontos adatok katonai titkoknak minősülnek. Bár a technológia még nem képes helyettesíteni a rakétákat, vagy a mostanában megjelenő, sugárhajtású orosz támadódrónokat, olyan új típusú hadviselést teremtett, amely a front mindkét oldalán megváltoztatja a háború menetét. A drónok ugyanis immár nemcsak támadó, hanem védelmi szerepet is betöltenek, ráadásul olcsóbban és nagyobb számban állíthatók hadrendbe, mint bármely hagyományos légvédelmi rendszer.