„Úgy gondolom, hogy Oroszország rákényszeríthető arra, hogy befejezze ezt a háborút. Ő kezdte el, és rákényszeríthető, hogy véget vessen neki. De ha a világ nem törekszik a rezsim megváltoztatására Oroszországban, az azt jelenti, hogy még a háború lezárása után is Moszkva tovább fogja destabilizálni a szomszédos országokat” – fogalmazott az ukrán elnök a beszédében.

A felszólalás néhány órával azt követően hangzott el, hogy Oroszország ismét nagyszabású rakétatámadást hajtott végre Kijev ellen. Zelenszkij egyértelmű üzenetet küldött partnereinek: a jelenlegi nyugati válaszlépések nem elegendők a háborús gépezet megállítására. „Teljesen le kell bénítanunk Oroszország hadigépezetét… Minden befagyasztott orosz vagyont – beleértve a korrupcióval megszerzett lopott vagyonokat is – a védekezés szolgálatába kell állítani. Itt az idő, hogy elkobozzuk ezeket az eszközöket, ne csak befagyasszuk őket” – jelentette ki.

A The Kyiv Independent tudósítása szerint az ukrán elnök kijelentései határozott hangvételükkel kiemelkedtek a konferencia felszólalásai közül, és nyomásgyakorlásra szólítottak fel több irányban is – különösen az Egyesült Államok és az Európai Unió döntéshozóira célozva.

Az USA-ban is vannak már mozgolódások

Közben az Egyesült Államokban is jelentős diplomáciai mozgás figyelhető meg: John Kelley, az USA magas rangú ENSZ-képviselője ugyanezen a napon a Biztonsági Tanács ülésén közölte, hogy Donald Trump augusztus 8-ig politikai megállapodást akar elérni a háború befejezésére. Trump már július 29-én bejelentette, hogy amennyiben Oroszország nem vonja vissza csapatait, tíz napon belül szankciók lépnek életbe.

A tervezett szankciócsomag minden eddiginél súlyosabb következményekkel járhat: nemcsak az orosz gazdaságot célozza, hanem más országokat is, amelyek továbbra is kereskedelmi kapcsolatban állnak Moszkvával. Ez különösen Kínát és Indiát érintené érzékenyen, hiszen ezek az államok jelentős mennyiségben vásárolnak orosz energiahordozókat és nyersanyagokat. A másodlagos szankciók bevezetése komoly globális feszültségeket vetíthet előre.

Marco Rubio amerikai külügyminiszter szintén július 31-én nyilatkozott arról, hogy a Moszkvával folytatott béketárgyalások semmilyen előrelépést nem mutatnak. Elmondása szerint Oroszország sem politikailag, sem katonailag nem mutat valódi szándékot arra, hogy komoly tárgyalásokba kezdjen.

Eközben Európában is egyre élesebb hangok szólalnak meg az orosz fenyegetés kapcsán. Donald Tusk lengyel miniszterelnök még július 25-én figyelmeztetett: hírszerzési jelentések szerint Oroszország akár két éven belül készen állhat egy újabb, immár európai hadszíntérre is kiterjedő katonai konfliktusra. Lengyelország, amely határos Fehéroroszországgal és az orosz Kalinyingráddal, potenciálisan első vonalbeli célpont lenne egy ilyen esetben.