A politikus világossá tette: Moszkva továbbra is minden lehetséges diplomáciai erőfeszítést megtesz a békés megoldás érdekében, ám a katonai műveletek folytatódnak, ha erre nem lesz ukrán fogadókészség. „Továbbra is minden tőlünk telhetőt meg fogunk tenni a béketárgyalások eléréséért, de amíg az ukrán fél nem ismeri fel a részvétel szükségességét, addig folytatjuk a különleges hadművelet céljainak és feladatainak végrehajtását” – mondta Matvijenko újságíróknak a rendezvényen.

A felsőházi elnök ezzel gyakorlatilag megerősítette, hogy Oroszország továbbra sem hajlandó egyoldalúan felfüggeszteni az Ukrajna elleni hadműveletet, és azt a stratégiai célt követi, hogy a béke csak akkor lehetséges, ha Kijev hajlandó kompromisszumokra – írja a TASZSZ.

A kijelentések egy olyan időszakban hangzottak el, amikor újra fokozódik a nemzetközi figyelem az orosz-ukrán háborúra, különösen annak tükrében, hogy Donald Trump, az Egyesült Államok volt elnöke nemrégiben arról beszélt, hogy hatalomra kerülése esetén 10-12 nap alatt tető alá tudna hozni egy megállapodást Moszkva és Washington között az ukrajnai helyzetről.

A különleges hadművelet kezdete óta a Kreml többször is hangoztatta, hogy nyitott a tárgyalásokra, azonban ezt az ukrán fél rendre elutasította, mondván, hogy előbb az orosz csapatoknak teljes egészében ki kell vonulniuk az ország területéről. Moszkva ezzel szemben úgy érvel, hogy a hadművelet céljai – amelyek közé tartozik az ukrán katonai potenciál csökkentése, a donbászi régiók biztonságának garantálása, valamint a NATO terjeszkedésének megfékezése – továbbra is stratégiai prioritások maradnak.

Lehetőségek és záruló kapuk

A genfi nyilatkozat egyértelmű üzenet a nemzetközi közösség számára: Moszkva nem kíván lemondani a katonai eszközökről, de nem zárja be a diplomáciai ajtókat sem. A kérdés azonban továbbra is az, hogy vajon Kijev – és a mögötte álló nyugati hatalmak – hajlandók lesznek-e újra fontolóra venni a tárgyalásos rendezést.

A nemzetközi szakértők megosztottak abban a kérdésben, hogy a konfliktus kimenetele katonai vagy politikai úton dől-e el. Az viszont világosan kirajzolódik, hogy Oroszország 2025 közepére sem mutat hajlandóságot arra, hogy engedményeket tegyen a nyomásgyakorlás hatására, amíg nem lát valódi tárgyalási szándékot a másik fél részéről.