A világ két legnagyobb gazdaságának vezető tisztségviselői – Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter és Ho Lifeng kínai miniszterelnök-helyettes – Svédország fővárosában, Stockholmban kezdtek újabb tárgyalásokat azzal a céllal, hogy meghosszabbítsák a májusban életbe lépett, 90 napos kereskedelmi tűzszünetet.

A tárgyalások tétje nem csekély: amennyiben augusztus 12-ig nem sikerül tartós vámmegállapodásra jutni, az eddig elhalasztott, 100%-ot is meghaladó vámok újra életbe léphetnek, komoly zavarokat okozva a globális ellátási láncokban.

Donald Trump amerikai elnök, aki nemrégiben Skóciában írta alá eddigi legnagyobb kereskedelmi egyezményét az Európai Unióval, a kínaiakkal folytatott tárgyalások kapcsán is optimistán nyilatkozott. „Nagyon közel vagyunk a megállapodáshoz Kínával. Valójában már gyakorlatilag megállapodtunk, de majd meglátjuk, hogyan alakul” – fogalmazott Trump a von der Leyennel folytatott találkozója előtt, részletek közlése nélkül.

Közel a megállapodás

Az említett európai megállapodás értelmében az EU elfogadta, hogy 15%-os vám terheli az USA-ba irányuló exportját, miközben jelentős mennyiségű amerikai energiát és katonai felszerelést vásárol, valamint 600 milliárd dollár értékben fektet be az Egyesült Államokban – közölte Trump a sajtóval.

A Reuters helyszíni beszámolója szerint bár áttörés nem várható a kínai-amerikai tárgyalások során, szakértők szerint a felek jó eséllyel ismét 90 napra meghosszabbítják a vámok felfüggesztéséről szóló egyezményt. Egy ilyen lépés nemcsak a konfliktus eszkalációját akadályozná meg, hanem lehetőséget teremtene arra is, hogy Donald Trump és Hszi Csin-ping kínai elnök ősszel személyesen találkozzanak.

Bár a Fehér Ház és az amerikai kereskedelmi képviselő hivatala egyelőre nem reagált a South China Morning Post információira, miszerint a két fél megállapodott az újabb vámemelések mellőzéséről, a háttérben intenzív egyeztetések zajlanak. Washington ugyanakkor újabb szektorális vámok bevezetésére készül, amelyek olyan területeket érintenek, mint a félvezetők, a gyógyszeripar, a darurendszerek és más, stratégiai fontosságú termékek.

Nagy változások előtt állhat a világ

A május-júniusi genfi és londoni egyeztetések célja főként az volt, hogy enyhítsék a kölcsönös, akár háromjegyű vámkulcsokat, valamint újraindítsák azokat a stratégiai exportfolyamatokat – például a ritkaföldfémek és mesterséges intelligencia chipek szállítását -, amik a felek közötti bizalomvesztés miatt akadoztak.

Bo Zhengyuan, a sanghaji Plenum tanácsadó cég partnere szerint „Stockholm lesz az első valóban érdemi forduló az Egyesült Államok és Kína közötti tárgyalások során”, mivel a korábbi egyeztetések inkább technikai jellegűek voltak, és nem érintették a strukturális kérdéseket, mint például Kína exportalapú gazdasági modelljét vagy az USA technológiai exportkorlátozásait.

Michael Froman, Barack Obama korábbi kereskedelmi képviselője, jelenleg a Külkapcsolatok Tanácsának elnöke, úgy látja: „Kérdés, hogy a vámokat hatékonyan fel lehet-e használni arra, hogy Kína alapvetően megváltoztassa gazdasági stratégiáját. Ez még nem dőlt el.”

Trump és Hszi találkozója a háttérben körvonalazódik

Az amerikai fél célja nem pusztán a vámháború újabb hullámának elkerülése, hanem az is, hogy előkészítse a terepet egy esetleges Trump–Hszi találkozóra. Bessent pénzügyminiszter már korábban jelezte: szeretné elérni az augusztus 12-i határidő meghosszabbítását, mert ellenkező esetben az amerikai vámok akár 145%-ra, a kínaiak pedig 125%-ra ugorhatnak vissza automatikusan.

Kína várhatóan azt fogja kérni, hogy az Egyesült Államok csökkentse az 55%-os kombinált vámszintet, valamint lazítsa a magas szintű technológiai exportkorlátozásokat. Peking érvelése szerint ezek az intézkedések akadályozzák az amerikai kereskedelmi hiány csökkentését, amely 2024-ben elérte a 295,5 milliárd dollárt.

Bessent szerint Kínának hosszú távon át kell állnia egy belső fogyasztásra épülő gazdaságra, ami véget vetne az évek óta húzódó ingatlanpiaci válságnak, és erősítené a társadalmi biztonsági hálót, hogy ezzel ösztönözzék a lakossági fogyasztást. Ugyanez a stratégia már régóta része az amerikai külgazdasági elképzeléseknek, de valódi előrelépés eddig nem történt.