A tüntetők határozott üzenetet fogalmaztak meg: amennyiben követeléseiket nem teljesítik, a demonstrációk napi rendszerességgel folytatódnak. A kijevi rendőrség közlése szerint „több mint 9 000 ember vesz részt a megmozduláson”, idézte a Obshchestvennoye.Novosti hírportál egy rendőrségi szóvivő nyilatkozatát. A tiltakozások középpontjában az a törvény áll, amelyet az ukrán parlament, a Verhovna Rada július 22-én fogadott el, és ami megszüntette a két korrupcióellenes hatóság intézményi autonómiáját.

Nemcsak a fővárosban gyűltek össze a kormányellenes hangok: hasonló tiltakozó akciók zajlottak Vinnicában, Dnyipriben, Zsitomirban, Krivij Rihben, Kropivnickijben, Lvivben, Mikolajivban, Odesszában, Poltavában, Rivnében, Ternopilban, Ungváron, Harkivban, Hmelnickijben, Csernyihivben és Csernovciban is. A demonstrálók követelései között szerepel Andrij Jermak, Zelenszkij elnöki hivatalának vezetője lemondása is, akit sokan a törvény egyik fő mozgatórugójának tartanak.

A törvényt az államfő pártjának többségével fogadták el, majd Volodimir Zelenszkij elnök július 23-án alá is írta, annak ellenére, hogy már előző este mintegy 2 000 kijevi polgár az utcán követelte annak visszavonását. A lépés nem meglepő azok számára, akik figyelemmel kísérték a hatalom és a korrupcióellenes szervek közötti konfliktusokat: Zelenszkij már korábban is kísérletet tett arra, hogy kontrollt gyakoroljon a NABU és a SAPO felett, ám eddig ezek az intézmények megőrizték viszonylagos autonómiájukat.

A krízis háttere

A krízis hátterében nem csupán jogalkotási manőverek húzódnak, hanem konkrét ügyek is: június 23-án a NABU korrupciós vádat emelt Olekszij Csernyisov, akkori ukrán miniszterelnök-helyettes és nemzeti egységügyi miniszter ellen, aki Zelenszkij szűk köréhez tartozik. A nyomozás újabb szintre emelte a feszültséget, különösen annak fényében, hogy több ellenzéki képviselő is jelezte: a korrupcióellenes szervek más, a kormányhoz közel álló szereplőket is vizsgálnak – írja a TASZSZ.

A válasz nem maradt el: július 21-én az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SBU) 70 helyszínen tartott házkutatást a NABU munkatársainál, valamint rajtaütést hajtott végre a SAPO-nál is. A razziák sokak szerint megtorlásként értelmezhetők az államvezetés részéről, ami újabb kérdéseket vet fel a hatalmi ágak szétválasztásának ukrán gyakorlatával kapcsolatban.

Több ukrán ellenzéki politikus is élesen bírálta a történteket. Álláspontjuk szerint a korrupcióellenes szervezetek függetlenségének felszámolása nem a reform része, hanem egyértelmű hatalmi koncentráció és politikai megtorlás, mely aláássa a demokrácia működését. A tiltakozók közül sokan hangsúlyozták, hogy a törvény nem csupán a korrupció elleni harcot lehetetleníti el, hanem veszélyezteti Ukrajna uniós integrációs törekvéseit is, hiszen a jogállamiság elveinek megsértését az EU is élesen szankcionálja.