A neves jogászt több mint egy éve gyötörte egészségügyi állapota, ám állapotáról részleteket nem közöltek – jelentette az RBK orosz hírportál. Podnosova 2024. április 17-én vette át az orosz igazságszolgáltatás legmagasabb pozícióját, egyedüli jelöltként került a Legfelsőbb Bíróság élére, miután Vlagyimir Putyin elnök személyesen jelölte őt a posztra. Elődje, Vjacseszlav Lebegyev több mint három évtizeden át vezette a testületet, 1991-től haláláig.

Podnosova a Leningrádi Állami Egyetem jogi karán végzett 1975-ben – ugyanabban az évben és intézményben, ahol Putyin is szerzett diplomát. Bár a Legfelsőbb Bírósághoz csak 2020-ban csatlakozott, gyors karriert futott be: gazdasági jogvitákra és választottbírósági ügyekre szakosodva alelnökké nevezték ki, majd nem sokkal később a teljes testület élére került.

Árnyak a háttérben

A Kommerszant című orosz napilap már korábban is rámutatott arra, hogy Podnosova kinevezése mögött nem a szakmai tapasztalat, sokkal inkább politikai erővonalak húzódhatnak. A lap forrásai szerint „mindenki tudja, ki áll mögötte”, utalva ezzel arra, hogy a bírói függetlenség helyett inkább a hatalmi lojalitás volt a döntő szempont a kinevezéskor.

A The Kyiv Independent által idézett háttérelemzések szerint az orosz igazságszolgáltatási rendszer – beleértve a Legfelsőbb Bíróságot is – szoros állami kontroll alatt áll, és rendszeresen alkalmazzák politikai ellenfelek elnyomására. A Legfelsőbb Bíróság tagjait – szám szerint 115 főt – az elnök jelöli, majd a Szövetségi Tanács hagyja jóvá, ami az orosz parlament felsőháza.

Podnosova halálával ismét kulcsfontosságú pozíció vált üressé az orosz hatalmi gépezetben, és sokak számára az a kérdés: ki lesz a következő, akit Putyin ebbe a stratégiai jelentőségű székbe ültet. A bíróság elnöke ugyanis nemcsak jogi, hanem politikai súllyal is bír.