Kezdőlap

Friss hírek

Fontos hírek

Felkapott

Menü

AKTUÁLIS

AKTUÁLIS

Putyin közölt egy jó és egy rossz hírt is az ukránokkal

Putyin közölt egy jó és egy rossz hírt is az ukránokkal

Putyin közölt egy jó és egy rossz hírt is az ukránokkal
Shutterstock

Az orosz állami televízión sugárzott interjúrészletben Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök kész haladni az ukrajnai békerendezés felé, ugyanakkor Moszkva továbbra is elsődlegesnek tekinti saját céljai elérését.

Peszkov úgy fogalmazott: „Putyin elnök többször is kifejezte azon vágyát, hogy az ukrajnai rendezést mielőbb békés úton lezárjuk. Ez egy hosszú folyamat, erőfeszítést igényel, és nem könnyű.” A Kreml szóvivője ezzel megerősítette, hogy bár Oroszország nem zárkózik el a diplomáciai megoldásoktól, a háborús célok továbbra is prioritást élveznek. A konkrét célokat ugyan nem részletezte, de kiemelte: „A legfontosabb számunkra az, hogy elérjük céljainkat. A céljaink világosak.”

A cikk a videó után folytatódik

Trump ultimátuma nyomán feszült a helyzet

Az interjú hátterét az adja, hogy Donald Trump amerikai elnök július 14-én szigorúbb fellépést hirdetett Oroszországgal szemben, egyúttal újabb katonai támogatást jelentett be Ukrajna számára. A Reuters a beszámolójában kitért arra is, hogy Trump bejelentette, Patriot légvédelmi rendszereket is magában foglaló katonai csomagot küldenek Kijevnek, emellett 50 napos határidőt szabott Moszkvának a tűzszünet elfogadására, különben további szankciók bevezetését helyezte kilátásba.

Peszkov ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, a világ már „hozzászokott Donald Trump időnként kemény retorikájához”, ugyanakkor szerinte az amerikai elnök azt is világossá tette, hogy „folytatni kívánja a békemegállapodás keresését”. Ez utóbbi megjegyzés arra utal, hogy bár Washington szankciós nyomással él, mégis van politikai szándék a konfliktus rendezésére.

A diplomáciai ajtó nyitva maradt

A Kreml mostani jelzései egyfajta feltételes nyitottságot tükröznek: Moszkva nem utasítja el a tárgyalásokat, ugyanakkor egyértelműen kijelöli a határokat. A kérdés, hogy a nyugati követelmények, különösen Trump feltételei, mennyiben illeszkednek ezekbe a határokba.

A július 14-i amerikai ultimátum alapján szeptember elejéig van ideje Moszkvának reagálni, és amennyiben nem történik áttörés, újabb gazdasági szankciók léphetnek életbe. Mindez fokozhatja az Oroszországra nehezedő nyomást, ám az is kérdés, hogy Moszkva mennyire veszi komolyan ezt az ultimátumot, főleg annak fényében, hogy a „békevágy” kinyilvánítása ellenére sem történt konkrét előrelépés.