Egyre több idegenhonos halfaj jelenik meg Magyarország természetes vizeiben – derült ki a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet Biological Invasions című szaklapban közzétett tanulmányából.

A kutatás átfogó képet nyújt azokról a halfajokról, melyek az elmúlt évtizedekben meghonosodtak hazánkban, részletesen feltérképezve származási helyüket, első megjelenésük idejét és terjedésük módját.

A vizsgálatok alapján az elmúlt 24 évben 89 új halfaj tűnt fel a magyarországi vizekben, így már összesen 130 idegen fajról és hibridről tudni. A legtöbbjük melegkedvelő akváriumi díszhal, amelyeket gyakran tulajdonosaik engednek szabadon – többnyire jó szándékkal, ám ennek rendkívül súlyos következményei lehetnek az ökoszisztémára nézve.

Ezek az invazív halak főként a szájköltő (Cichliformes) és harcsafélék (Siluriformes) közé tartoznak, csakhogy az utóbbi időszakban egyre több kígyófejű halfaj (Anabantiformes) is megjelent, melyek kifejezetten veszélyesnek számítanak az őshonos állományokra nézve.

Gyakran olyan helyekről terjednek szét, ahol a meleg víz kedvez számukra: például a budapesti fürdők kifolyóiból vagy a Hévízi-tóból. Ezeken a pontokon hidegtűrő, alkalmazkodóképes populációk is kialakulhatnak, amelyek képesek meghódítani a környező élőhelyeket.

A tanulmány szerint a klímaváltozás és az akváriumi halak szándékos kiengedése egyre nagyobb veszélyt jelent: ezek a fajok nemcsak megjelennek, hanem hosszú távon tartósan meg is telepedhetnek a természetes vizekben, ezzel kiszorítva vagy veszélyeztetve az őshonos élővilágot.