A kutatást az Orosz Közvélemény-kutató Központ (VCIOM) végezte június 14-én, és összesen 1600, 18 év feletti állampolgárt kérdeztek meg telefonon keresztül. A VCIOM elemzése szerint az oroszok „különleges” viszonyt alakítottak ki a munkával az elmúlt évtizedek során. „Az oroszok ismételten a munka fontosságát hangsúlyozták a mindennapi életükben. A júniusi felmérés során a többség kijelentette, hogy ha lehetőséget kapna arra, hogy ne dolgozzon, nem élne vele.”

A válaszok alapján nemcsak a munka önértéke vált hangsúlyossá, hanem a munka elutasításához való társadalmi viszony is: a válaszadók 57 százaléka negatívan viszonyul azokhoz, akik munkaképes koruk ellenére szándékosan nem vállalnak munkát. Ezen jelenség különösen szembetűnő annak fényében, hogy a Szovjetunió idején jogszabály is szankcionálta a munka kerülését – a „rendszeres semmittevőket” komoly büntetések sújthatták – írja a TASZSZ.

A mostani kutatás rákérdezett arra is, támogatnák-e az emberek egy hasonló törvény újbóli bevezetését a mai Oroszországban. A válaszadók véleménye ebben a kérdésben megoszlott: 45 százaléka egyetértene azzal, hogy újra törvény sújtsa a krónikus munkakerülést, míg 46 százalék határozottan ellenezné azt.

Így gondolkodnak a fiatalok

Különösen érdekes képet fest a fiatalabb generációk, különösen a Z generáció hozzáállása. A kutatás így értékeli az eltérést: „A Z generáció képviselői 1,5-2-szer nagyobb arányban mondják azt, hogy nem dolgoznának, ha nem muszáj. Nem arról van szó, hogy lusták lennének, hanem hogy más értékek szerint élnek. Számukra a nem dolgozás nem az önző heverészést, hanem az önmegvalósítás, a hobbi, az önfejlesztés vagy a sport lehetőségét jelenti.”

A tanulmány szerint a munka világába való belépés a fiatalok számára gyakran azzal a félelemmel jár együtt, hogy elveszítik a személyes szabadságukat, és nem marad idejük önmagukra, illetve az őket valóban érdeklő tevékenységekre.

A VCIOM felmérése nemcsak a munkához való hozzáállásról nyújt pillanatképet, hanem azt is jelzi, hogy az orosz társadalomban generációs különbségek alakultak ki a munka értelmezését illetően. A hagyományos, kötelességalapú szemlélet és a személyes kiteljesedést kereső, újfajta hozzáállás egyaránt jelen van, és ezek közötti egyensúly megteremtése a következő évek egyik társadalmi kihívása lehet.