A Sky Newsnak adott interjújában Kubilius világosan fogalmazott. „Oroszországnak akár ötmillió drónja is lehet, így nekünk nagyobb kapacitásokkal kell rendelkeznünk ahhoz, hogy felül tudjunk kerekedni” Figyelmeztetése szerint amennyiben Vlagyimir Putyin elnök elrendelné a támadást, a célpont egy „csatában edzett” orosz hadsereggel nézne szembe, amely képes lenne akár „milliónyi drón” bevetésére is.

A figyelmeztetés hátterében az áll, hogy hírszerzési jelentések szerint az orosz hadsereg öt éven belül kész lehet megtámadni egy NATO-tagállamot. Ennek megelőzésére, és az európai védelmi képességek megerősítésére, Kubilius szerint radikális szemléletváltásra van szükség.

Az ukrajnai háború egyik legfontosabb tanulsága, hogy a hagyományos haditechnikai eszközök mellett, vagy helyett, egyre nagyobb szerephez jutnak a drónok. Ukrajna a szűkös erőforrásai ellenére képes volt az olcsó és gyorsan fejleszthető dróntechnológiát hatékonyan alkalmazni. Becslések szerint a fronton elszenvedett orosz veszteségek 80 százalékáért már drónos egységek felelősek.

Kubilius maga is járt a frontvonalon

Kubilius maga is járt a frontvonalon, hogy személyesen tanulmányozza a helyzetet. „A 1200 kilométeres frontvonalon van egy terület, amit úgy hívnak: a Halál Völgye. Ott semmi sem tud mozogni, mindent drónok ellenőriznek. Egy hagyományos harckocsi hat percig él túl ezen a szakaszon.”

Ukrajna idén több mint négymillió drón legyártását tervezi. Kubilius ezt alapul véve úgy számol, hogy ha egy ország – például saját hazája, Litvánia – háborús helyzetbe kerülne, akkor az évi hárommillió drón előállítása is szükségessé válhat. „Ha az ukránoknak négymillió drónra van szükségük 1200 kilométerre, akkor nekünk körülbelül hárommillióra lenne szükségünk, ha a háború elkezdődne, ha eljönne az úgynevezett X-nap”

A védelmi biztos ugyanakkor óvott attól, hogy Európa most kezdjen el nagy mennyiségű drónt felhalmozni. Ehelyett szerinte arra van szükség, hogy pilótákból, mérnökökből és gyártókból álló hálózat jöjjön létre, amely képes gyorsan, nagy mennyiségben termelni, ha szükség van rá. „Jelenleg Európában csak két olyan hadsereg van, amely harcedzett és képes milliós nagyságrendben drónokat használni: az orosz, amely új agresszióra készül, és az ukrán” – hangsúlyozta Kubilius, hozzátéve: „Sokat kell tanulnunk Ukrajnától – hogyan szervezzük meg a védelmünket milliónyi drón ellen, és hogyan tegyük innovatívvá a védelmi iparunkat.”

Minden nap alkalmazkodni kell

A német STARK nevű start-up például már aktívan dolgozik az ukrán haderő támogatásán. Josef Kranawetvogl, a vállalat alelnöke – aki korábban 18 évet szolgált a német hadseregben – így nyilatkozott: „Minden nap alkalmazkodni kell. Ukrajnában két-három hetente jelenik meg új technológia, és erre fel kell készülni.”

Egy másik német vállalkozás, az Alpine Eagle egy „interceptor” drón prototípusát mutatta be, ami akár 5 kilométeres távolságból is képes ellenséges drónokat megsemmisíteni. Vezérigazgatójuk, Jan-Hendrik Boelens úgy véli, „NATO egyetlen tagállama sincs felkészülve egy Ukrajnához hasonló, drónokkal végrehajtott támadásra”. Rámutatott arra is, hogy „Ukrajna tavaly 1,3 millió drónt gyártott. Szerintem a NATO-tagállamok összesen sem vásároltak ezer darabot.”

Bár a német Védelmi Minisztérium szerint ezek a számok nem pontosak, azt elismerték: „A drónok mára a katonák mindennapi eszközeivé váltak, és széles körben használják őket a műveleti bevetéseken és kiképzéseken is.” Németország a közelmúltban két nagyobb drónbeszerzési szerződést is aláírt, és célul tűzte ki, hogy Európa legerősebb hagyományos hadseregét hozza létre.

Az EU egy 150 milliárd eurós kölcsönprogramot hagyott jóvá

Az EU májusban egy 150 milliárd eurós kölcsönprogramot hagyott jóvá a közös védelmi termelés fokozására. Emellett a NATO is stratégiai prioritássá tette a dróntechnológiát: a szervezet célja, hogy 2035-re a tagállamok a GDP-jük 5 százalékát fordítsák védelemre, és a légtérvédelem ötszörösére erősödjön. A NATO új főtitkára, Mark Rutte a csúcstalálkozón úgy fogalmazott: „Minden nap látjuk Oroszország halálos légi terrortámadásait Ukrajna ellen, és képesnek kell lennünk megvédeni magunkat az ilyen támadásoktól.”

Az Egyesült Királyság új védelmi doktrínájában központi szerepet kap a drónhadviselés. A 20-40-40 stratégia szerint a jövőbeli harcokat 20 százalékban hagyományos eszközök, 40 százalékban egyszer használatos drónok, míg a maradék 40 százalékban újrahasználható, fejlett drónrendszerek vívják majd. A brit kormány kétmilliárd fontot különített el hadseregi drónfejlesztésekre. „A drónok több embert ölnek meg ma Ukrajnában, mint a hagyományos tüzérség, és aki a leggyorsabban tudja a technológiát a csapata kezébe adni, az fog győzni” – hangsúlyozta John Healey védelmi miniszter.