Az orosz elnök jóváhagyta Oroszország hosszú távú haditengerészeti fejlesztési stratégiáját, melya Kreml szerint azt a célt szolgálja, hogy Oroszország visszanyerje kiemelkedő pozícióját a globális tengeri hatalmak között, és ez nemcsak Ukrajna miatt cél. Erről Nyikolaj Patrusev, az elnök egyik legfontosabb tanácsadója nyilatkozott az Argumenti i Fakti című állami lapnak adott interjúban.

„A haditengerészet fejlesztésének stratégiája 2050-ig”, és Patrusev szerint „már május végén elfogadásra került” – szól a dokumentum címe. A volt KGB-tiszt hozzátette: „Oroszország helyzete, mint a világ egyik legnagyobb tengeri hatalma, fokozatosan helyreáll.” Patrusev arra is rámutatott, hogy a haditengerészeti fejlesztés nem rövid távú feladat, azon sokat kell dolgozniuk. „Az ilyen munka hosszú távú előrelátást igényel, különösen a jövőbeni tengeri kihívások és fenyegetések fényében.”

Bár a stratégiai dokumentum tartalmáról egyelőre nem közöltek nyilvános részleteket, elemzők szerint Moszkva célja, hogy megerősítse jelenlétét a világ óceánjain, különösen azok után, hogy a Fekete-tengeren jelentős veszteségeket szenvedett el. Ebben a pillanatban Oroszország haditengerészete a harmadik legnagyobb a világon Kína és az Egyesült Államok mögött. Igaz, a fekete-tengeri flotta a 2022 óta zajló háború során több komoly csapást elszenvedett, ami nem segítette az előrelépést.

Ukrajna innovatív eszközökhöz nyúlt

A háború során Ukrajna innovatív eszközökhöz nyúlt, amikor tengeri drónokkal kezdte célba venni az orosz hajókat. Ezek az úgynevezett „kamikaze drónok” komoly károkat okoztak, legutóbb egy Mangust-osztályú orosz járőrhajót süllyesztettek el a Krím partjainál egy ukrán fejlesztésű Magura típusú drón segítségével. Putyin nem véletlenül rendelt el soron kívüli drónfejlesztést az orosz hadiparban.

Ukrajna haditengerészeti stratégiája a francia Jeune École (Fiatal Iskola) elméletre épül, ami a nagy és drága hadihajók elleni harcban a kisebb, gyorsabb és költséghatékonyabb eszközöket részesíti előnyben. Az orosz flotta fő büszkeségét, a Moszkva névre keresztelt cirkálót még 2022 áprilisában süllyesztették el ukrán Neptun rakétákkal, és azóta további hajókat semmisítettek meg vagy tettek harcképtelenné – írja a The Kyiv Independent.

Az ukrán vezérkar júniusban arról számolt be, hogy már 29 orosz hadihajót vettek ki a harcokból. Az oroszok általában tagadják az ukránok állításait, és ez a június eleji dróntámadás kapcsán ís így volt. Ami pedig a tengeren lévő eseményeket illeti, a támadások hatására Oroszország tavaly év végén elkezdte átcsoportosítani hadihajóit a megszállt Krímből Novorosszijszk kikötőjébe, hogy biztonságosabb helyen állomásoztassák őket. Ez a lépés azonban jelentősen korlátozta Moszkva lehetőségeit arra vonatkozólag, hogy tengeri blokádot alkalmazzon Ukrajna gabonaexportja ellen.