Van egy ország, ahol a katonaság legalább annyira félelmetes, mint a terrorizmus
Egy 71 holttestet tartalmazó tömegsírt fedeztek fel a Nyugat-Afrikában található Nigerben, ami egyáltalán nem tekinthető elszigetelt esetként, ha a Száhel-övezetbeli országokról beszélünk.
Golán-fennsík, 2020. augusztus 4.
Gépfegyver egy izraeli katonai jármû tetején az izraeli-szíriai határ közelében, a Golán-fennsíkon 2020. augusztus 4-én. Izrael északi határán feszült helyzet alakult ki az utóbbi idõkben, miután Damaszkuszban néhány hete egy légicsapásban megölték a Hezbollah egyik harcosát. Izrael 1967-ben foglalta el Szíriától a Golán-fennsík nyugati részét, majd 1981-ben törvénnyel Izraelhez csatolta a területet. Ezt az annektálást csak az Egyesült Államok ismerte el 2019 márciusában.
MTI/AP/Ariel Schalit
Egy 71 holttestet tartalmazó tömegsírt fedeztek fel a Nyugat-Afrikában található Nigerben, ami egyáltalán nem tekinthető elszigetelt esetként, ha a Száhel-övezetbeli országokról beszélünk.
A tömegsírban 71 civil holttestét találták meg, akiknek hátra volt bilincselve a keze, valamint teljesen be volt zúzva a koponyája – számolt be róla a Deutsche Walle. Számos emberi jogi szervezet, mint a Niger Nemzeti Emberi Jogi Bizottság (CNDH) a nigeri katonaságot sejti felelősként a tömeges kivégzések mögött.
A CNDH elmondása szerint a vizsgálataikból egyértelműen kiderült, a 71 holttest azon 102 ember közül került ki, akik még március és április között tűntek el idén. A CNDH szerint a nigeri katonaság egységei a felelősek a tömeggyilkosság mögött, akik a Tillaberi régiót őrzik a különböző terrorszervezetek támadásai miatt.
A probléma viszont az, hogy ez egyáltalán nem elszigetelt eset, ha a Száhel-övezetet nézzük. Az itt található több ország katonasága ugyanis egy koalíciót formált „G5 Száhel Csoport” néven, amely arra esküdött fel, hogy leszámolnak az övezetet félelemben tartó terrorcsoportokkal, mint a Boko Haram, az Al-Kaida vagy az Iszlám Állam.
Ez a koalíció viszont számos emberi jogi jogsértést követett el az elmúlt idők során. Egy ENSZ-jelentésből például kiderült, hogy a környéken található Maliban 101 civilt végzett ki a katonaság, csak idén január és március között. A jelentésben az egész régióra kitérnek, ugyanazon periódus alatt összesen 589 emberi jogi jogsértést jegyeztek fel a környékről, köztük nigeri katonák által végrehajtott 30 tömeges kivégzéseket.
Júniusban az Amnesty International is nyilvánosságra hozott egy jelentést, melyben mali, nigeri és Burkina Fasói katonákat vádoltak meg azzal, hogy ők felelősek legalább 199 ember eltűnéséért 2020 februárja és áprilisa között. „A Száhel-övezetben a terrorizmus elleni harc nevében pusztítanak ki olykor egész falukat a katonák” – hangsúlyozta a szervezet.
Seidik Abba, egy Száhel-szakértő újságíró úgy fogalmazott, ez a legújabb nigeri fejlemény is arra világít rá, hogy a katonák egyszerűen alulképzettek, hagyományos hadászatra képezték ki őket, nem a terrorizmus elleni harcra. „Nagyon nagy a képzési deficit, ezért több társukat is elvesztették. Valahol logikus, hogy bosszút akarnak” – tette hozzá.
Abdoulaye Sounaye, a berlini Leibniz Központ vezetőkutatója szerint az okozza a problémát, hogy mivel a katonák sem akarnak meghalni, ezért semmit nem kockáztatnak meg, nehogy legyen potenciális ellenségük. „Ez a valósága ennek a régiónak. Voltak már esetek sajnos, amikor olyan emberek támadtak rájuk, akikben megbíztak.
„A képzési deficit egyértelműen látszik, pedig az Európai Unió elmondása szerint nagyon sok munkát fektetnek emberi jogi oktatásba. Azt viszont nem tudjuk pontosan, ezt mennyire tartják be komolyan, ha egyáltalán komolyan veszik. A nigeri katonaság esetében feltételként szabnám, hogy csak az emberi jogok védelmére felesküdve lehessen befogadni új embert” – mondta Lukas Granarth, az Amensty International Niger és Burkina Faso szakértője.
EGYRE INKÁBB KEZD ELHATALMASODNI AZ IDEGENGYŰLÖLET DÉL-AFRIKÁBAN
Abdoulaye Sounaye azt is megjegyezte, Niger esetében nem érdemes elfelejteni, hogy 21 éven keresztül katonai junta vezette az országot, és ennek maradványai továbbra is érzékelhetők a katonaság erejében és befolyásában. Annak ellenére, hogy érkeznek jelentősen kritikus hangok, a nigeri lakosság körében meglehetősen népszerű is a katonaság.
„Az alkotmányban is szerepel, hogyha állami vészhelyzet van, akkor a katonaság azonnal átveszi a hatalmat. Az ilyen esetekben gyakorlatilag felhatalmazást kapnak a legkülönfélébb bűncselekmények elkövetésére” – tette hozzá. Moussa Tchangari emberi jogi szakértő szerint viszont a tömeges kivégzések nagy bizalmatlanságot generálhatnak a lakosság körében, amennyiben ezek folytatódnak.
„A lakosságnak most már azt érezheti, hogy akár a dzsihadisták által, akár katonák által is meghalhat. Ez azért megijeszti az embereket, és a végén olyan helyzetben találhatják magukat, hogy nem tudják, kihez forduljanak”
emelte ki Tchangari.
A nigeri katonák pedig egyre nagyobb nyomás alatt vannak, mert egyrészt a terrorizmus továbbra is súlyos gondot jelent, másrészt meg nem tudják levakarni magukról a tömeges kivégzéseket. Amennyiben a legújabb esetről is bebizonyosodik kétséget kizáróan, hogy a nigeri katonák követték el, úgy teljes elveszhet irányukba a bizalom.
