A két küldetés tudományos jelentőségét növeli Dr. Parvathy Prem, a marylandi Johns Hopkins University Applied Physics Laboratory kutatójának legfrissebb eredményei, aki bár nem vesz részt közvetlenül a projektekben, kutatásai alátámasztják azok fontosságát.

A Lunar Trailblazer nevű egység elsődleges feladata a holdfelszín vízlelőhelyeinek átfogó feltérképezése lesz, amire a tervek szerint néhány hónap múlva kerül sor, miután eléri végleges pályáját. A berendezés részletes adatokat gyűjt majd a felszín kémiai összetételéről és hőmérsékletéről, ami kulcsfontosságú lehet a jövőbeli leszállóhelyek kiválasztásában.

Számos kutató vélekedik úgy, hogy a Hold déli sarkvidékén található, örökké árnyékos kráterekben jelentős mennyiségű jég rejtőzhet, amely az extrém hideg körülmények között évmilliók óta konzerválódhatott.

Második próbálkozás

A houstoni székhelyű Intuitive Machines vállalat Athena nevű leszállóegysége március 6-án érkezik a Hold déli pólusához, ahol minden eddiginél közelebb próbál majd leszállni a sarki régióhoz. Ez már a cég második kísérlete, miután tavaly első űrszondájuk felborult a landolás során.

Jackie Quinn, a NASA Kennedy Űrközpont TRIDENT fúróberendezésének projektvezetője elmondta, hogy az eszköz akár egy méter mélységig is képes lesz mintát venni a felszín alól, miközben egy tömegspektrométer folyamatosan elemzi majd az esetlegesen felszabaduló vízgőzt és egyéb illékony anyagokat.

Nemzetközi érdeklődés

A holdi vízlelőhelyek feltérképezésében több nemzet is aktívan részt vesz. Az indiai űrügynökség Chandrayaan-2 szondája és a dél-koreai Danuri űreszköz is a sarki jég nyomait kutatja, utóbbi egy kifejezetten az árnyékos területek vizsgálatára tervezett NASA kamerával.

Bethany Ehlmann, a California Institute of Technology kutatója és a küldetés vezető tudósa elmondta, hogy „mindenki a Hold legérdekesebb pontjaira szeretne eljutni”, ami jelentősen fellendítette a nemzetközi együttműködéseket az űrkutatás terén.