A feszültség akkor éleződött ki, amikor Donald Trump elnök újabb vámokat vetett ki a kínai termékekre, amire Peking azonnal válaszolt, és 15 százalékos vámot vezetett be számos amerikai mezőgazdasági termékre. A washingtoni kínai nagykövetség X-en közzétett bejegyzésében keményen fogalmazott: „Ha az Egyesült Államok háborút akar, legyen az vámháború, kereskedelmi háború vagy bármilyen más típusú konfliktus, készek vagyunk a végsőkig harcolni.”

Li Qiang kínai miniszterelnök szerdán bejelentette, hogy Peking 7,2 százalékkal növeli védelmi kiadásait az idei évben. A bejelentés az Országos Népi Gyűlésen hangzott el, ahol Li „évszázados változásokról” beszélt, amelyek „minden eddiginél gyorsabb ütemben zajlanak a világban.”

Elemzők szerint Kína igyekszik kihasználni Trump lépéseit, amelyek más országokat, köztük Mexikót és Kanadát is érintenek. A BBC beszámolója szerint Peking ugyanakkor óvatosan egyensúlyoz, hogy ne riassza el a potenciális új nemzetközi partnereket.

Fentanil vita a háttérben

A kínai külügyminisztérium angol nyelvű közleményben reagált az amerikai vádakra, miszerint Kína felelős a fentanil-kereskedelemért. A minisztérium szóvivője szerint „a fentanil-kérdés csupán ürügy a kínai importtermékekre kivetett amerikai vámok emelésére.” A diplomáciai képviselet hozzátette: „A megfélemlítés nem működik velünk szemben, a nyomásgyakorlás és a fenyegetések nem megfelelő módjai a Kínával való kapcsolattartásnak.”

A Stockholmi Békekutató Intézet adatai szerint Kína a GDP-jének 1,6 százalékát költi katonai célokra, ami jelentősen elmarad az Egyesült Államok és Oroszország kiadásaitól. A 245 milliárd dolláros kínai védelmi költségvetés a világ második legnagyobb katonai büdzséje, azonban szakértők szerint a tényleges kiadások ennél magasabbak lehetnek.