Kezdőlap

Friss hírek

Fontos hírek

Felkapott

Menü

AKTUÁLIS

AKTUÁLIS

Szimuláció mutatta meg a Föld jövőjét: 250 millió év múlva elviselhetetlen forróság lesz

Szimuláció mutatta meg a Föld jövőjét: 250 millió év múlva elviselhetetlen forróság lesz

Szimuláció mutatta meg a Föld jövőjét: 250 millió év múlva elviselhetetlen forróság lesz
Fotó: Unsplash / Illusztráció

A bolygónk még mindig nagyon fiatal, élete alig harmadán lehet túl, így nagyon sok változás vár még rá. Az élet, ahogyan most ismerjük, viszont nem biztos, hogy túléli ezt a felszínén.

Azt már eddig is tudni lehetett, hogy az egykori Pangea után a kontinensek vándorlása miatt egy újabb szuperkontinens van kialakulóban, és nagyjából 250 millió év múlva ismét egyetlen földrész lesz majd a Földön. A szimulációt a Bristoli Egyetem kutatói is elvégezték, amelyet követően fontos dologra hívták fel a figyelmet: az emlősök számára gyakorlatilag lakhatatlan lesz a Pangea Ultima néven emlegetett szuperkontinens. A Nature Geoscience című tudományos folyóiratban közzétett publikáció vezető szerzője, Alexander Farnsworth szolgált részletekkel a téma kapcsán.

A cikk a videó után folytatódik

Mint mondta, a szén-dioxid szintje a jelenlegi duplájára emelkedhet, a Nap emellett várhatóan 2,5 százalékkal több sugárzást bocsát majd ki magából, a szuperkontinens jelentős része pedig a trópusi éghajlati övben foglal majd helyet. Mindezek együttesen azt eredményezik, hogy a bolygó ezen részén nagyjából 40-70 Celsius-fok uralkodik majd – részletezte. Majd a kutató azzal folytatta: a bolygó jelentős részén 40–50 Celsius-fok lesz majd, élelmet és iható vizet nem lehetne találni, és a rendkívül magas páratartalom sem kímélné az emlősöket.

Az emberek más fajokkal együtt kihalnának, mivel ekkora hőt már nem tudnának izzadással kompenzálni – magyarázta. Továbbá a szimuláció azzal számol, hogy a jelenlegi 400 ppm-es értékről több millió év múlva emelkedik 600 ppm-re a szén-dioxid légköri koncentrációja. (A ppm azt jelöli, hogy egymillió részecskéből mennyi részecske az adott anyag.) A fosszilis energiahordozók elégetésével azonban sokkal hamarabb bekövetkezhet egy ilyen pokoli helyzet – emeli ki a HVG a kutatásra hivatkozva.


Ebben a cikkben arról is beszámoltunk, hogy korábban jelenhettek meg a Földön a madarak, mint azt a tudósok eddig gondolták. Kínai tudósok feltárták a legrégebbi, mintegy 150 millió éves rövidfarkú madár fosszíliáját, amely által érdekes megállapításra jutottak. Mindemellett arra is kitértünk, hogy óceán jelenlétére utaló nyomokat talált a Marson a kínai marsjáró. Eddig is ismert volt, hogy a vörös bolygón egykor léteztek folyók, ám azzal kapcsolatban nem volt egyetértés a tudósok között, hogy óceánok is lehettek-e az égitesten. A kutatók most viszont azt állítják, új bizonyítékokat találtak.