Vezető amerikai politikus mondta ki, hogy mi lesz a grönlandi projekt sorsa
Antony Blinken amerikai külügyminiszter határozottan elutasította Donald Trump megválasztott elnök Grönland megszerzésére vonatkozó terveit egy párizsi sajtótájékoztatón.
Fotó: Donald Trump megválasztott amerikai elnök érkezik a törvényhozás washingtoni épületébe, a Capitoliumba, hogy lerója kegyeletét Jimmy Carter egykori amerikai elnök koporsójánál az épület kupolacsarnokában levő ravatalon 2025. január 8-án. Az Egyesült Államok 1977 és 1981 között hivatalban lévő elnöke 2024. december 29-én, 100 éves korában hunyt el. Washingtoni gyászszertartását a Nemzeti Katedrálisban tartják január 9-én, majd a Georgia állambeli Plains városában helyezik végső nyugalomra.
MTI/EPA/Will OliverA párizsi találkozón Blinken egyértelműen fogalmazott: „A Grönlanddal kapcsolatos felvetés nyilvánvalóan nem jó ötlet, de ami talán még ennél is fontosabb, hogy nem is fog megvalósulni.” Az állásfoglalás Trump korábbi kijelentéseire reagált, amelyekben a leendő elnök a sziget megszerzését „abszolút szükségszerűségnek” nevezte az amerikai nemzetbiztonság szempontjából.
A feszültség akkor erősödött fel, amikor Donald Trump Jr. magánlátogatást tett a szigeten, majd egy sajtótájékoztató során a megválasztott elnök nem zárta ki a katonai erő alkalmazását vagy akár Dániával szembeni vámok bevezetését a terület megszerzése érdekében.
Grönland stratégiai jelentősége
A kétmillió négyzetkilométeres, nagyrészt jéggel borított sarkvidéki szigeten mindössze 56 ezer ember él. 2009 óta széles körű autonómiával rendelkezik, amely magában foglalja az önrendelkezési jogot is.
Bár a helyi politikai erők és a lakosság többsége támogatja a Dániától való teljes függetlenedést, a sziget költségvetésének közel kétharmada még mindig a koppenhágai támogatásoktól függ. A sziget ásványkincsekben és olajban is gazdag, azonban az ezek kiaknázására tett kísérletek eddig nem jártak sikerrel a nehéz körülmények és magas költségek miatt.
A külügyminiszter párizsi látogatása során kitért Elon Musk tevékenységére is, aki Trump közeli szövetségeseként több európai szélsőjobboldali politikai szereplőt is támogatott. Blinken ezzel kapcsolatban megjegyezte: „Országunkban a magánszemélyek azt mondhatnak, amit akarnak”, majd hozzátette, hogy „neki, mint minden amerikainak, joga van kifejezni a véleményét.”
Trump novemberben jelentette be, hogy Muskot, akit a világ leggazdagabb embereként tartanak számon, egy új, „kormányzati hatékonyságért” felelős részleg vezetőjének nevezné ki.
