Miért akarja megszerezni Trump Grönlandot, és egyáltalán van esély a területszerzésre?
Az Egyesült Államok megválasztott elnöke, Donald Trump nem zárta ki a katonai vagy gazdasági kényszer alkalmazását Grönland megszerzése érdekében, ami újabb feszültséget okoz az USA és Dánia kapcsolatában.
Fotó: Donald Trump megválasztott amerikai elnök sajtóértekezletet tart Mar-a-Lago birtokán, a floridai Palm Beachben 2025. január 7-én.
MTI/AP/Evan VucciA területszerzési szándék nem új keletű, ugyanis Trump már 2019-ben, első elnöki ciklusa alatt is felvetette Grönland megvásárlásának lehetőségét. A Wall Street Journal beszámolója szerint az elnök többször is kifejezte érdeklődését a sziget iránt, egy 2018-as vacsorán pedig konkrétan rákérdezett:, hogy „működhetne-e a dolog?”
A 2024-es elnökválasztási győzelmét követően a téma ismét előkerült, egy január 7-i sajtótájékoztatón ugyanis az újságírók kérdésére, miszerint kizárja-e a katonai vagy gazdasági nyomásgyakorlást Grönland megszerzése érdekében, Trump így válaszolt: „Nem, ezt nem tudom garantálni, de azt mondhatom, hogy gazdasági biztonságunk szempontjából szükségünk van rájuk.”
Stratégiai jelentőség
Az amerikai érdeklődés hátterében összetett geopolitikai és gazdasági megfontolások állnak a Le Parisien szerint, Grönland ugyanis olyan jelentős természeti kincsekkel rendelkezik, mint az olaj, földgáz, arany, ezüst, réz, vagy épp az urán. Az Egyesült Államok már a hidegháború kezdete óta fenntart egy radarállomást Thule-ban, ami szintén jelzi a terület stratégiai fontosságát.
A körülbelül 57 ezer lakosú, többségében inuit őslakosok által lakott terület Dánia autonóm területe. Nuuk fővárosában mintegy 18 ezren élnek. A grönlandi kormány hatáskörébe tartoznak a belügyek, míg a kül- és biztonságpolitikát Koppenhága irányítja, mint ahogy a költségvetés kétharmadát is Dánia biztosítja.
NE HAGYD KI
Határozott elutasítás
A dán és grönlandi vezetők határozottan elutasították Trump felvetését. Mette Frederiksen dán miniszterelnök 2025 januárjában figyelmeztető hangnemben nyilatkozott: „Nem gondolom, hogy helyes út lenne, ha közeli szövetségesekként és partnerekként pénzügyi eszközökkel harcolnánk egymással.”
A grönlandi kormány pedig már 2019-ben világossá tette álláspontját: „Nyitottak vagyunk az üzletre, de nem vagyunk eladók.”
Történelmi előzmények
Nem ez az első eset, hogy az USA területvásárlással bővítené határait. 1867-ben Alaszkát vették meg Oroszországtól 7,2 millió dollárért, 1803-ban pedig Franciaországtól szereztek jelentős, 827 ezer négyzetméternyi terület 15 millió dollárért. 1819-ben Floridát vásárolták meg Spanyolországtól, majd 1917-ben a Virgin-szigeteket Dániától.
