Azonosíthatták Nagy Sándor egyik leghíresebb ruhadarabját
Ám az is tény, hogy a verginai királysírok körül elég sok a tudományos vita, vagyis a friss eredményeket minden bizonnyal rengeteg kritika éri majd.
Fotó: Unsplash
Az ókori makedón királyok egyik előjoga volt a bíborszínű öltözet viselete, Nagy Sándor pedig előszeretettel élt kiváltságával. A források szerint a legendás uralkodó állandóan viselte a bíbort, egy friss tanulmány alapján pedig nemrégiben megtalálhatták az egyik leghíresebb ruhadarabját – derül ki az erről szóló beszámolóból. Olünthuszi Ephippusz ógörög szerző szerint Nagy Sándor szinte minden nap élt a bíbor jogával, és ritkán ment bárhova is egyedi színezetű tunikaszerű ruhája, khitonja vagy sarapisa nélkül.
Most úgy tűnik, ezt a ruhát az uralkodó néhány más tárgyával együtt féltestvére sírjában rejtették el – emelik ki. 1977-ben, az észak-görögországi Veginában Nagy Sándor több rokonának maradványait is megtalálták, személyazonosságukat csak tavaly év végén sikerült megerősíteni. Mint írják, különösen érdekes a II. királysírként ismert temetkezés, amelyben egy arany láda található. Ez őrizte a legendás király féltestvérének, III. Philipposz Arrhidaiosznak a csontjait, valamint páncélelemeket és egyéb tárgyakat – számolt be a 24.hu az IFLScience cikke alapján.
A leletek között akadt egy bíbor-fehér anyag, amelyről úgy vélték, hogy egykor a maradványok becsomagolását szolgálta. Antonisz Bartsziokasz, a Trákiai Démokritosz Egyetem munkatársa azonban az ősi szövetet újra megvizsgálva egészen más következtetésre jutott. A részleteket illetően azt írják: a szövet molekuláris és mikroszkópos elemzéseinek eredményeit áttekintve a szakértő megállapította, hogy a tárgy valójában egy lilára festett pamutszövet, fehér középpel, amelyet valószínűleg a huntit nevű ásvánnyal fehérítettek.
A szerző ezért arra a következtetésre jut, hogy a fizikai leírás pontosan megfelel az ókori forrásokban szereplő a szent perzsa mesoleucon sarapisnak, Nagy Sándor és a fáraók öltözetének. Továbbá úgy véli, a II. számú nyughelyben olyan fríz is található, amely Nagy Sándort ábrázolja a ládában lévő ruhában. Bartsziokasz tanulmányában az ókor legértékesebb tárgyának ítéli a leletet, bár ez meglehetősen szubjektív megállapítás. Fontos szót ejteni arról is: a verginai királysírok körül továbbra is sok a tudományos vita, Bartsziokasz eredményeit pedig valószínűleg rengeteg kritika éri majd.
Korábban egyébként azt is megírtuk, hogy ritka sírkamrára bukkantak a régészek a Duna mellett. Mindemellett két alagutat is felfedeztek a nyughely körül, amelyeket feltehetőleg sírrablók áshattak, hogy megkaparintsák az ott található értékes fémeket. Emiatt a kamrában csak kerámiák és bronzszögek maradtak az emberi maradványokon kívül – jegyezték meg a szakértők, akik szerint a sírba egy 15 és 20 év közötti, 160-168 cm magas férfit temethettek. A sírkamrát felépítő fadeszkákat a következő néhány évben restaurálják és tartósítják majd.
