Minden egyes elmaradt műtét 20 millió forintba kerül az országnak
Egészséggazdasági szakértők szerint az államilag támogatott beavatkozások nemcsak az egészségügyi állapotot javítanák, hanem gazdaságilag is megtérülnének.
Fotó: Unsplash
Magyarországon az elhízás mértéke drámai méreteket ölt, különösen a jelentős súlyfelesleggel rendelkezőknél, akik aránya már az uniós átlagot is 48%-kal meghaladja. A kórosan elhízott betegek számára testsúlycsökkentő műtétek jelenthetnek megoldást, azonban ezek jelenleg csak magánellátásban érhetők el.
Az egészségügyi szakértők szerint az állami finanszírozás bevezetése mind egészségügyi, mind gazdasági szempontból előnyös lenne, kiemelve: minden el nem végzett műtét 18-21 millió forintos veszteséget okozhat, így az eljárások közfinanszírozása sürgető kérdéssé vált.
A Med-Econ Humán Szolgáltató Kft. vezetője, Cseh Borbála szerint 2035-re a magyar lakosság 36%-a lesz túlsúlyos, és évente közel 5%-kal nő a túlsúlyos gyermekek aránya. A kóros elhízás gyakran 2-es típusú cukorbetegséggel és egyéb egészségügyi problémákkal társul, amelyek kezelésére a bariátriai műtétek hatékony megoldást jelentenek – írta meg az Economx, amelyből a Pénzcentrum szemlézett. A cikkben megjegyzik: a testsúlycsökkentő beavatkozások egyébként más országokban közfinanszírozottak, de mint az már említésre került, Magyarországon csak a magánszektorban érhetők el.
Csupán az ellátás pontos időpontja kérdéses
Az Egészség-gazdasági Társaság (META) konferenciáján több előadó is hangsúlyozta, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) számára prioritásként kellene kezelni a bariátriai műtétek támogatását. Az eljárások nemcsak az elhízottak életminőségét javítanák, hanem jelentős költségmegtakarítást is eredményeznének a hosszú távú egészségügyi ellátások terén – emelték ki újfent. Korábban egyébként arra is kitértünk, hogy a Belügyminisztérium szerint a mostani ellátási problémák miatt nem kell bevonni magánszolgáltatókat, a tárca nem tekinti hiánypótlónak a várólistás műtéteket, mert mindenkit el tudnak látni, csupán az ellátás pontos időpontja kérdéses.
Míg ebben a cikkben arról írtunk, hogy ha probléma adódott a szakrendelésen, a beteg már írásban hangot is adhat ennek: értékelni tudja, milyen bánásmódot kapott. A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, Rétvári Bence arról tájékoztatott, hogy az EgészségAblak mobilalkalmazás újabb funkcióval bővült, amely egyfajta betegelégedettségi visszajelzőként szolgál.
Mint kiderült, az appot használók számára a járóbeteg szakrendelésről való távozás és a leletezés lezárása után azonnal, automatikusan felugrik egy kérdőív, ebben pedig öt szempont szerint értékelhetik az ellátást.
