Újabb kisbolygókat fedezett fel a magyar csillagász

Sárneczky Krisztián, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Csillagászati Intézetének kutatója az InfoRádióban arról beszélt, miszerint csillagászati intézetükben már több mint négy éve folyik a földközeli kisbolygók kutatása, amelynek során már több mint 230 ilyen, a Föld közelében elhúzó sziklát fedeztek fel.

Állítása szerint az utóbbi két hét különösen sikeres volt: a hetekig tartó szép, derült időszakban, amikor már elég hosszúak az éjszakák, 14 új földközeli kisbolygóval sikerült gyarapítani a listát. Mint mondta, ezek az égitestek jellemzően néhányszor 10 méteresek, amik több millió kilométerre, a Hold távolságának néhányszorosára repülnek el bolygónk mellett.

„Igazán veszélyes nem volt köztük, de pont ezért érdemes megfigyelni őket, mert néhány év alatt körbejárják a Napot, és újra visszatérnek a Föld közelébe” – magyarázta a kutató. Hozzátette: nyilván, ha szeretnének előre jelezni egy esetleges ütközést, akkor meg kell ismerni ezeket az űrsziklákat, és éppen ez folyik a Piszkés-tetőn. Sárneczky Krisztián egyúttal elmagyarázta, ezek a kisbolygók, apró égitestek, űrsziklák a Naprendszer keletkezéséből visszamaradt törmelékek. A döntő többségük az elmúlt 4,6 milliárd évben sok változáson, ütközésen és darabolódáson ment át.

A törmelékek mindig újratermelődnek

Megjegyezte, ezek a törmelékek mindig újratermelődnek, és rendszeresen megfordulnak a Föld közelében, és ha valamelyik eléri a légkört, akkor egy tíz méter körüli, csillagászati értelemben aprónak számító objektum a bolygó felszínére érve azért tud problémát okozni. Majd leszögezte, pont ezért igyekeznek a kutatók minél többet és többet megtalálni belőlük, tehát ez egy igencsak gyakorlatias oldala a csillagászatnak – írja az Infostart. A HUN-REN kutatója elmondta, ez egy nemzetközi munka, és egy-egy felfedezést az esetek többségében csak akkor ismernek el, ha azt egy másik obszervatóriumból is megerősítik.

Bár az elmúlt évek sikerei megnövelték annyira a magyar csillagászok renoméját, hogy nem szokták megkérdőjelezni a felfedezett égitesteket, azért máshol is elkezdik őket követni. Ezután arra utalt: régi hagyomány a kisbolygók elnevezése, bár ezeket a Földhöz közel elközlekedő „apróságokat” ritkán szokás, mert ahhoz, hogy névadásig eljusson a dolog, legalább 6-8-10 különböző évben kell őket észlelni. Ezek viszont jellemzően csak néhány évtizedenként jönnek hozzánk közel. De a korábbi évtizedekben azért találtak sok olyan kisbolygót, ha nem is a Föld közelében, hanem a Mars és a Jupiter között, ahol valójában a „rendes helyük van”, amiknek rendszeresen tudtak magyar vonatkozású neveket adni.

Itt azonban több száz égitestről van szó az elmúlt évek, évtizedek alatt – derül ki a cikkből. Mindemellett korábban arról is beszámoltunk, hogy óriási változás történt a Jupiter egyik holdjának felszínén, amelyről felvételt is sikerült készíteni. Mint kiderült, az Io felszínének egy részén 1997-ben még egy sík területet lehetett látni, mostanra azonban egy jelentős méretű vulkán emelkedett ki a talajból. Míg ebben a cikkben arra tértünk ki, hogy a történelmi jelentőségű küldetés után visszatért a Földre a Polaris Dawn legénysége, videón tekinthető meg a pillanat.