Rohamosan csökken a méztermelés hazánkban
Mindezért nem csak az aszály okolható, másfelé is mutatnak a szálak.
Egyre csökken hazánkban a méztermelés, amelynek egyik oka a súlyos aszály, amely már két éve is nagy kárt okozott, 2024 nyara azonban ezt is felülmúlta. Emiatt komoly veszélybe kerültek a méztermelők, ráadásul a hazai méhészek egyre nehezebben veszik fel a versenyt az olcsó, jellemzően külföldről érkező, gyenge minőségű hamisítványokkal. Braunmüller Lajos, a Agrárszektor főszerkesztője több dolgot is elmondott a téma kapcsán, például azt, mi vár idén a méhészekre, drágább lesz-e a méz a boltokban a súlyos aszály miatt, illetve azt is, miért fontos elkerülni az olcsó, külföldi hamisítványokat.
Elsőként arra tért ki: Magyarországon 1,2 millió méhcsaládot tartunk, és csaknem 13 méhcsalád jut egy négyzetkilométerre, ez a szám világviszonylatban is kiemelkedően magasnak számít. Mindezek ellenére az agráriumnak mindössze 1%-át teszi ki a méztermelés, de nagyon fontos feladat megőrizni a méhcsaládokat – az egész bolygó ökoszisztémájában fontos szerepet töltenek be. Ám a méztermelés hazánkban évek óta csökkenésben (vagy inkább zuhanásban) van, különösen 2017-18-hoz képest, amikor még sokkal jobb volt a helyzet. Ezután a szakember pedig azzal folytatta: a tartós hőhullám a virágok termésének visszaesését hozta – ez is felelős azért, hogy várhatóan kevesebb lesz a méz idén, hiszen a méhek nem találtak megfelelő mennyiségű beporoznivalót.
„Számos helyen a napraforgó virágzása sem zajlott normálisan és a vadvirágok közül is sok elszáradt. Mindezek miatt nem véletlen, hogy az utóbbi hónapokban lényegesen kisebb mennyiségben tudtak hordani a méhek” – emelte ki. Meglátása szerint nem annyira tragikus a helyzet, mint 2022-ben, ám azt is hozzátette: egyelőre nem tudni, honnan és milyen import fog érkezni, ha a belföldi igényeket nem fedezi a megtermelt mennyiség. „Az importdömping miatt mézdrágulás nem várható, de a behozatal minősége továbbra is kérdéses. A magyar, illetve az igazoltan európai méz nem olcsó, de ott a vevők a megszokott minőséget kapják” – jegyezte meg Braunmüller Lajos a Pénzcentrumnak.
Továbbá arra utalt: az ágazat problémái az aszálynál jóval messzebbre nyúlnak. Ide sorolta például a rendkívül alacsony felvásárlási árakat, amelyek nem fedezik a termelők költségeit, ezt pedig az aszály miatti elégtelen hordás tovább súlyosbítja. Majd kifejtette: az alacsony felvásárlási áraknak is súlyos okuk van: a külföldről jövő, szinte ellenőrizhetetlen minőségű mézek dömpingje tehet róla leginkább. „Különösen a kínai méz esetében gyakran felmerül a vád, hogy valójában hamisítványokról van szó, vagyis nem valódi mézet vesznek a fogyasztók” – folytatta a szakember.
„A valódi ukrán mézzel kapcsolatban is felmerülnek azok az aggályok, hogy az uniós szabályok nem vonatkoznak a termelésükre, nem nyomonkövethetők teljes mértékben, így minőségük kérdéses lehet” – fogalmazott. Mindemellett úgy látja, a szabályozás már évek óta adós lenne egy szigorúbb rendszer bevezetésével, ami nagyban felszámolhatná ezeket a gondokat, erre azonban egyelőre nincs kilátás. De már április végén is írtunk róla, hogy az ágazatot illetően nem túl fényes a helyzet. Akkor a méhészek azt mondták, az idei tavaszhoz hasonlóra még nem volt példa korábban. Hangsúlyozták: az elmúlt két évben minden idők leggyengébb akácméztermését produkálta az ágazat, s úgy tűnik, az idei lesz a harmadik katasztrofális év.