Felmérték a hazai lakosság egészséggel összefüggő életminőségét, íme az eredmények
Mintegy negyed évszázad elteltével került sor erre újra.
A képzettebbek, a gazdaságilag aktívak, illetve az egy háztartásban többen együtt élők jobb egészséggel összefüggő életminőségre számíthatnak, mint az alacsonyabb iskolai végzettségűek, vagy az egyedül élők – derül ki a Semmelweis Egyetem új tanulmányából, amelyet csaknem 12 ezer résztvevő kérdőíves felmérésével készítettek. Hazánkban hasonló kutatás utoljára 2000-ben mérte fel a lakosság egészséggel összefüggő életminőségét. Mint írják, a kutatócsoport egy nemzetközileg is jól ismert kérdőívet használt az elemzés során, amely öt témakörben méri fel az egyén szubjektív önértékelésén alapuló egészséggel összefüggő életminőségét (ezek a területek a mozgékonyság, az önellátás, a szokásos tevékenységek, a fájdalom/rossz közérzet és a szorongás/lehangoltság).
Dr. Inotai András, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Technológiaértekelő és Elemzési Központ egyetemi docense, a kutatás vezetője pedig azt mondta: „Minél magasabb az iskolázottság és minél alacsonyabb az életkor, annál magasabbnak értékelték szubjektív egészséggel összefüggő életminőségüket a megkérdezettek. Ugyancsak pozitív irányban befolyásolta az életminőséget az aktív munkaerőpiaci vagy hallgatói státusz, és az is, ha a háztartásban többen – maximum hatan – élnek együtt”. A magyarázat szerint ennek oka az lehet, hogy a magasabb iskolázottság összefüggésbe hozható az egészségesebb életmóddal, a prevenciós és mentálhigiénés programokban való nagyobb részvétellel és az egészség megbecsülésével.
Míg az, hogy valaki dolgozik vagy tanul, több fizikai aktivitással és nagyobb szociális élettel járhat, a kapcsolati háló pedig erősebb lehet azokban a háztartásokban, ahol két vagy több ember él együtt, ami ugyancsak magasabb pontszámot eredményezett. Az inaktívak és az egyedül élők körében nagyobb a depresszió kialakulásának kockázata – részletezik. De a kutatás alapján az is megmutatkozott, hogy a fiatalabb generációt leginkább érintő terület az öt dimenzióból a szorongás/lehangoltság volt, míg az idősebb kor felé haladva a fájdalom/rossz közérzet, illetve a szokásos tevékenységek korlátozottsága volt a leggyakrabban jelezett probléma. Hozzáteszik: így az adatokat 22 év távlatából összehasonlítva az is elmondható, hogy jelentősen javultak, vagyis több mint 30%-kal csökkentek a középkorúaknál, főként a nőknél a szorongás/lehangoltság, illetve a fájdalom/rossz közérzet dimenziókban mért mutatók.
Az életminőség-javulás meghaladja a 10%-ot ezekben a korcsoportokban, ami jelentős és az egyén számára is érezhető javulás. Emellett érzékelhetően csökkent a férfiak és nők közötti életminőség-különbség is – magyarázzák. Korábban arról is beszámoltunk, hogy egy kutatás szerint a gyász okozta stressz felgyorsíthatja az öregedést: szeretteink elvesztése már a korai életszakaszban is megviselheti a szervezetünket, felgyorsítva az öregedést. Míg ebben a cikkben arra tértünk ki, hogy a magány előre jelezheti bizonyos kulcsfontosságú személyiségvonások változását. Ez pedig arra utal, hogy személyiségünk alakíthatóbb, mint korábban gondoltuk. A stressz pedig nemcsak az emberekre, hanem az állatokra is hatással van: négylábú barátaink képesek kiszagolni, s érzelmekkel reagálnak rá.