Így hat a szegényebb diákokra az, ha a matekfeladatokban pénz vagy étel szerepel
Holland kutatók megállapításai szerint egyáltalán nem mindegy egy tanuló társadalmi-gazdasági háttere, legalábbis bizonyos matematikai feladatok megoldása során.
Fotó: Unsplash
Általános megfigyelés, hogy az iskolai felvételiken, teszteken jobban teljesítenek a magasabb társadalmi-gazdasági hátterű családok gyermekei, mint a szegényebb családokból származók. A szakemberek ezt azzal magyarázzák, hogy előbbi csoportba tartozók jobb oktatáshoz, támogatóbb környezethez, stabil lakhatáshoz és jobb egészségügyi ellátáshoz jutnak, ezek a tényezők pedig hozzájárulnak a kognitív fejlődéshez és a tanulmányi sikerhez. Míg az utóbbi csoportot alkotók gyakran korlátozottan férnek hozzá az oktatáshoz, több stresszt élnek meg a mindennapi kihívások miatt, és kevesebb lehetőségük van a tanulásra. De nem csupán az általános értelemben vett tanulás esetében, hanem az egyik „mumus tárgynál”, a mateknál is megmutatkozik a különbség.
A holland Maastricht University szakemberei pedig azt szerették volna tudni, csökkenthető-e ez a különbség, ha a matematikai tesztekben olyan feladatok lennének, amelyek közelebb állnak az alacsony társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkező gyermekek mindennapi kihívásaihoz. Kutatásukhoz olyan 2007-es és 2011-es adatokat használtak, amelyek 58 országból származtak, és több mint ötmillió 4. és 8. osztályos tanulóra vonatkoztak. A tanulmány szerzői olyan matematikai feladatokra fókuszáltak, amelyek pénzzel, étellel vagy társadalmi interakciókkal voltak kapcsolatban. Kiderült, hogy a jobb körülmények között élő diákok jobban teljesítettek az ilyen feladatokban – írja a HVG a Science of Learning folyóiratban megjelent tanulmányra hivatkozva.
Mindez számokkal úgy fest: a legalacsonyabb társadalmi-gazdasági státuszú családok gyermekei 16%-kal rosszabbul teljesítettek a 8. osztályban és 18%-kal rosszabbul a 4. osztályban, mint a leggazdagabb családok gyermekei. A teljesítménykülönbség a leghangsúlyosabb (22%) az étkezéssel kapcsolatos feladatoknál volt, és a legkevésbé (12%) a társadalmi interakciókkal kapcsolatos feladatoknál volt érezhető. Adódhat ugyanakkor a kérdés, mi lenne a jó megoldás? Talán az, hogy ne legyenek ilyen feladatok a tesztekben? A kutatók viszont nem javasolják, hogy hagyják ki a tesztekből a pénzzel, élelmezéssel és társadalmi interakciókkal kapcsolatos feladatokat. Ez ugyanis kivitelezhetetlen lenne, sőt értelmetlen is egyes esetekben.
Például amikor a teszt célja éppen a pénzügyi tranzakciók lebonyolítására való képesség felmérése. Más utat kell választani, olyan egyéb beavatkozásokat kell tervezni, amelyek csökkenthetik vagy megszüntethetik ezt a fajta torzítást – hangsúlyozták a tanulmány szerzői, hozzátéve: a kutatásnak azért voltak korlátai is. Mint írják, a legalacsonyabb társadalmi-gazdasági státusú tanulóknál gyakran hiányoztak a szüleik iskolai végzettségére vonatkozó adatok, ezért az otthon közölt könyvek számát használták a társadalmi-gazdasági státus mutatójaként, ami némileg befolyásolhatta a besorolást. Korábban egyébként arról is beszámoltunk, hogy egy kutatásból kiderült, mik a gyerekek kedvenc ételei, s nem meglepő módon az első helyet egy klasszikus olasz étel érdemelte ki.
A második helyet a hamburger foglalja el, a top10-be pedig egyebek mellett a lasagne, a sajtos pirítós és a bolognai spagetti is bekerült. Mindemellett arra is kitértünk, a nyári szünet alatt hogyan óvhatják meg a szülők gyermekeiket a digitális függőségtől. Az elektronikai kütyük a kicsiknek és a tizenéveseknek ma már a kikapcsolódás első számú eszközei, ésszerű szabályok nélkül azonban ebből probléma is lehet. Míg ebben a cikkben arról írtunk, miért fontos, hogy ne írjanak keveset kézzel a gyerekek. Manapság már egyre kevesebbet írunk kézzel, viszont annál többet pötyögünk az okoseszközeinken. Egy új kutatás szerint azonban előbbi a kreativitás és a gondolkodás fejlesztésében is segíthet.
