Változhat a tesztelési stratégia a világban – a szakértők válaszolnak, van-e értelme

A koronavírus-tesztek működése meglehetősen egyszerű: elvégzik a szakértők a tesztet, azon keresztül pedig megállapítják, hogy koronavírusos-e az adott illető, vagy nem.

A teszteket azonban az idő előrehaladtával megpróbálják minél muntifunkciósabbá tenni az illetékesek. Már nem csak az a teszt eredményének a célja, hogy a fertőzöttet megállapítsák, hanem az is, hogy a fertőző személyeket, akik esetén továbbra is fennáll a továbbfertőzés veszélye, pontosan kiszűrjék. Soron kívül Küszöbön az új gázszerződés Törökországgal – Szijjártó Isztambulban tárgyal

Az Egyesült Államokban legalábbis van egy erre vonatkozó terv, melytől a vírus terjedésének irányítás alá vonását remélik. Ennek köszönhetően egy még specifikusabb megközelítést lehetne létrehozni a járványkezelésre, amellyel hajszálpontosan meg lehetne állapítani, ki esetében szükséges, hogy azonnali hatállyal karanténba vonuljon.

Ez pedig alapvetően változtatná meg a jelenlegi tesztekről való gondolkodást, ugyanis Matt Binnicker virológus szerint sosem gondoltak még úgy egy fertőzőbetegséget vizsgáló tesztről, hogy a fertőzőt szűrje ki, ne a fertőzöttet. Habár papíron jól hangzik a gondolat, Binnicker szerint számos árnyoldala lehet a gondolatnak.

Először is érdemes alapul venni, hogy jelenleg hogyan gondolkodunk a tesztekről. Alapvetően az a céljuk, hogy minél pontosabban megállapítsák, az adott ember fertőzött-e. Mindig nagy erény a pontosság, hogy később ne derüljön ki, hogy hamis eredményt mutatott az adott felszerelést. A legjobb tesztek mindig azok, amik még a legapróbb koncentrációnyi vírusra is reagálnak.

A koronavírus megjelenésével azonban itt is változást történt, ugyanis ez egy nagyon makacs, könnyen megtapadó vírus. A vírus génanyagából akár egy apró koncentrációnyi is meg tud tapadni az ember orrán vagy torkán, amely pedig már pozitív eredménnyel jár a tesztelés során. Ez a fő oka, hogy vannak, akik egymás után akár 8-10 pozitív tesztet is produkálnak, annak ellenére, hogy már kutya bajuk.

EKÖZBEN KÍNÁBAN TOVÁBBRA IS RENDKÍVÜL ALACSONYAK A SZÁMOK, SZINTE MEGLEPŐEN ALACSONYAK

A szakértők ennek kapcsán kezdték már el pedzegetni, hogy ez a nagy probléma a különösen érzékeny tesztekkel. A nagyon érzékeny tesztek gyakran olyan embereket is kiszűrnek, akik esetében akár még csak a karantén sem szükséges, mivel a „nehezén” már túl vannak, valamint már a továbbfertőzés veszélye sem áll fent.

Ennek egy alternatívája a kevésbé érzékeny teszt, amely mellett Michael Mina epidemiológus több – többek között a New York Times-ban és az Atlantic-ben – megjelent cikkében is érvelt. A kevésbé érzékeny tesztek nem zárulnának pozitív eredménnyel, amennyiben nagyon alacsony a víruskoncentráció az adott szervezetben.

Éppen csak azokat szűrné, akiknek meglehetősen magas a szervezetében a víruskoncentráció, ebből kifolyólag – akár a tünetmentesség ellenére is – továbbra is aktív fertőzöttnek számítanak, és ezen esetben vírushordozók. Néhány szakértő szerint ez a megfelelően járható út, mivel a hatóságok pont az ilyen embereket akarják kiszűrni.

Ez a stratégia viszont inkább feltételezéseken, mintsem igazolt kísérleteken alapulnak. A gondolat mögötte, hogy akikben magas a víruskoncentráció sokkal fertőzőbbek, mint azok, akikben alacsony. Mark Sifka immunológus professzor szerint ez nem feltétlenül alaptalan gondolat, egyfajta megérzés alapján is lehet ezt igazolni.

Sifka egy kísérletet is felhoz példának, ugyanis laboratóriumi kísérletekkel igazolták, hogy a magasabb vírustöltet könnyebben alakítja ki a fertőzést. Ez pedig magyarázatot ad ráadásul arra is, hogy miért van rendre az, hogy a tünetek kialakulását követő tízedik napon végzett tesztek miért mutatnak általában negatív eredményt.

Ennek ellenére továbbra sem áll rendelkezésünkre elég adat arra, hogy megállapítsuk, van közvetlen összefüggés a víruskoncentráció és a fertőzőképesség között. Igen, akikben alacsonyabb a vírustöltet, kevésbé valószínű, hogy megfertőznek másokat, viszont ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem tudnak fertőzni.

INDIÁBAN NEM MINDENNAPI ESET TÖRTÉNT, AMI A KORONAVÍRUS-SZABÁLYOK MEGSÉRTÉSÉVEL JÁRT

Jan Heemstra kémikus szerint ez pedig azért van, mert nem csak a víruskoncentráció járul hozzá a fertőzőképességhez. Azok, akikben nagy a töltet, viszont nem mutatnak tüneteket, kevésbé valószínű, hogy fertőznek másokat, mint azok például, akikben alacsony a szám, viszont egyfolytában köhögnek.

Ezen felül azt sem érdemes elfelejteni, hogy a teszteken felmért víruskoncentrációt pontosan nem lehet meghatározni, mert alkalmanként bizony ezt nem lehet megfelelően felmérni. Ez nagymértékben függ attól is, milyen alapossággal végezték az adott tesztet, valamint mekkora körültekintéssel voltak a mintákra.

A kevésbé érzékeny tesztekkel pont ez lehet a probléma, hogy nem tudják pontosan felmérni a koncentrációt. Egy másik fontos probléma, hogy a fertőzés korai szakaszában lévő embereket nem feltétlenül szűri ki, ugyanis több elemzés arra mutatott rá, hogy a vírus alapvetően alacsony koncentrációval kezd el fertőzni, és meglehetősen meredek emelkedésbe kezd, majd visszaesik.

Az alacsony érzékenységű tesztek pedig nem feltétlenül fog tudni különbséget tenni aközött, hogy valaki már a gyógyulás miatt rendelkezik alacsony koncentrációval, vagy pont azért, mert éppen a fertőzés elején jár. Ez a probléma ugyan kezelhető, viszont jelentősen megnövelt tesztszámmal, és a beteg nagyfokú együttműködésével.

Ez a típusú stratégia pedig azt jelentené, hatalmasat kellene növelni a tesztelési kapacitáson, mellyel együtt jár a gyártás, a szétosztás és nem mellesleg politikai akarat. Ezen felül pedig azt is ki kellene küszöbölni, hogy ne napokat várjanak emberek a teszteredményre. A gyors, gyakori és olcsó koronavírus-tesztek pedig akárhogy nézzük, utópiának tűnnek.

Binnicker ugyanakkor elmondta, maga az ötlet nem rossz, viszont több bizonyítékra lenne szükség ahhoz, hogy biztosan ki lehessen mondani, ez a tesztelés terén a járható út, amellyel sikerült egészen pontosan kiszűrni, ki az, aki továbbra is tud fertőzni. Kevésbé érzékeny tesztek lehetnek a jövő – amennyiben a bizonyítékok alátámasztják ezt.

AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN NEM SOKAN RAJONGANÁNAK A KÖTELEZŐ VAKCINÁÉRT