Tovább csökkent Budapest lakossága, az agglomerációé viszont folyamatosan növekszik
Egyre népszerűbbek az osztrák határ mentén található települések is.
Fotó: unsplash | illusztrációCsökkent az állandó lakosok száma Magyarországon éves összevetésben és az öt évvel korábbi, 2019-es szinthez képest is. Idén januárban 9 765 254 főt állandó lakost tartott nyilván a Belügyminisztérium, ami 0,4 százalékkal – majdnem 39 ezer fővel marad el az egy évvel korábbitól – derül ki az ingatlan.com friss elemzéséből, amely azt vizsgálta, hogy a lakosságszám alakulásával párhuzamosan hogyan alakultak a lakásárak a különböző településeken.
Kilencszeres lakásdrágulás öt év alatt
“A hosszabb távú, 2019-hez viszonyított adatok alapján látható, hogy a határ mentén lévő, illetve az agglomerációs településeken nőtt a lakosok száma. Előbbieknél a külföldi munkavállalás miatti ingázás és a külföldi lakásvásárlók jelenléte játssza a legnagyobb szerepet. Az agglomerációs települések lakásdrágulása pedig a nagyvárosokból kiköltözőknek köszönhető. Sokan megváltak a lakásaiktól és inkább a vonzáskörzetben kerestek maguknak nagyobb lakóingatlant. A jó helyzeti adottságokkal rendelkező kistelepüléseken pedig a falusi csok bevezetése is segítette népesség növekedését.” – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Tavaly a Győr-Moson-Sopron vármegyei Mezőörsön nőtt a legnagyobb mértékben az állandó lakosok száma. A több mint 1200 lelkes a községben 30 százalékkal többen éltek év elején 2023 januárjához képest, és az eladó lakások is ugyanennyivel drágultak egy év alatt. Az átlagos négyzetméterárak pedig öt év alatt kilencszeresükre nőttek 460 ezer forintra az ingatlan.com adatai alapján.
A lakosságszám változása alapján ötéves távlatban szintén a Győr-Moson-Sopron vármegyei Rajkán emelkedett a legnagyobb mértékben a lakosok száma, 96 százalékkal 6953 főre. Ezzel párhuzamosan az ottani eladó lakások és házak átlagos négyzetméterárai 145 százalékkal 815 ezer forintra emelkedtek.
Szintén jelentősen, 39 százalékkal nőtt 2019-hez képest többek között a Pest vármegyei – egyben a fővárosi agglomerációhoz tartozó – Nagytarcsa lakossága. A lakóingatlanok árai pedig megduplázódtak, így az idén az átlagos négyzetméterárak már 886 ezer forintnál jártak.
Mi történt a nagyvárosokban és a fővárosi kerületekben?
A fővároson kívüli piacon a legnagyobb városok – vármegyeszékhelyek, megyei jogú városok – közül egyedül a szintén budapesti vonzáskörzethez sorolt Érden emelkedett a lakosok száma, 6 százalékkal közel 73 ezer főre. Ebben a városban öt év leforgása alatt az átlagos négyzetméterárak 108 százalékkal 814 ezer forintra nőttek. A többi nagyvárost nézve kiderül, hogy Nyíregyháza, Esztergom, Kecskemét és Szombathely könyvelhette el a legkisebb mértékű, 3 százalék alatti visszaesést. A lakóingatlanok ára jelentősen növekedett, az átlagos négyzetméterár ezekben a városokban idén már 549-814 ezer forintot tett ki, ami 77-110 százalékos drágulásnak felel meg 2019-hez képest.
A fővárosi lakosságszám 0,4 százalékkal csökkent 1,62 millióra egy év alatt, ami 2019-hez képest közel 4 százalékkal kevesebb állandó lakost jelent Budapesten. Az eladó lakások viszont elérték az 1,03 millió forintos átlagos négyzetméterárat. 2023 elejéhez képest csak három kerület népessége tudott bővülni. A XI., a XIII., XIV. kerület lakossága 0,3-0,6 százalékkal nőtt 110-130 ezer főre, az eladó lakások átlagos négyzetméterárai pedig 760 ezer, 880 ezer és 1,26 millió forintot tesznek ki az ingatlan.com adatai alapján. Érdekesség, hogy ennél a három kerületnél csak öt-hat fővároson kívüli nagyváros rendelkezik nagyobb lakosságszámmal.
